|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 119 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-119 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kiss Imre 2015. május 14.Erdélyi programindító Sepsiszentgyörgyön (A külhoni magyar szakképzés éve)A szülőföldön boldogulás a gazdasági lehetőségektől függ, és ez a kettő jelenti a magyarság megmaradását a Kárpát-medencében – hangsúlyozta Potápi Árpád, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára tegnap a Sepsiszentgyörgyön tartott Szakképzés – gazdaság – társadalom című erdélyi fórumsorozat nyitórendezvényén. A háromszéki, brassói, barcasági magyar nyelvű szakoktatás képviselői, valamint a román oktatási minisztérium kisebbségi államtitkársága, a helyi és megyei önkormányzat elöljárói jelenlétében tartott tanácskozás házigazdája a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége volt, mely a magyar állam erdélyi partnere az anyanyelvű szakképzést támogató programban. Húsipari szak indul A miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága javaslatára tavaly novemberben döntötte el a Magyar Állandó Értekezlet, hogy 2015 a külhoni magyar szakképzés éve, és ebben az esztendőben 500 millió forinttal támogatja a határon túli magyar szakoktatást. A Kárpát-medencében száznegyvennyolc magyarul (is) oktató szakképző iskola működik, Erdélyben hetvenhárom, Felvidéken negyven, Vajdaságban huszonhét, Kárpátalján hat és Horvátországban, illetve Muravidéken egy-egy. A támogatási összegből hét erdélyi szakoktatási intézmény fejlesztését finanszírozza a magyar állam százhúsz millió forint értékben, ebből huszonkilenc millióval járul hozzá az egyetlen háromszéki projekthez: húsipari szak elindítását támogatja a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskolában. Potápi Árpád elmondta, a különböző régiók helyi partnerein kívül a szakoktatás hosszú távú fejlesztése, átrendezése, összehangolása céljából az általa vezetett államtitkárság együttműködik a budapesti földművelésügyi és a nemzetgazdasági minisztériummal, de a szülőföldön boldogulást olyan programokkal is támogatják, mint az átjárhatósági ösztöndíj, amely révén idén huszonnyolc ötfőnyi diákcsapat – tizennyolc erdélyi, köztük egy sepsiszentgyörgyi és egy kézdivásárhelyi – vesz részt kísérővel egy hónapos szakmai gyakorlaton Magyarországon. Ide tartozik a Szakma Sztár Fesztivál, a gazdavendég tíz erdélyi résztvevővel, az augusztusban induló Petőfi Sándor program a szórványban élők identitásának erősítéséért. Bevonni a vállalkozókat Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke szerint nem elég, hogy erős képzési központok jöjjenek létre, hanem szervezeti hálózattá, minden elemet átfogó rendszerré kell alakítani a jelenlegi iskolahalmazt. A szórványban elsősorban a megmaradás a cél, a tömbmagyarságban a versenyképesség kialakítása – hangsúlyozta a pedagógusszövetség vezetője, aki leszögezte: a régiónként sorra kerülő fórumok célja összegyűjteni az adatokat a jelenlegi hiányosságokról, az igényekről, amelyek a jövőbeni szakképzési stratégia alapját képezik. Tamás Sándor megyeitanács-elnök úgy véli, a brassói, barcasági szakoktatást is a háromszékivel összhangban kell átgondolni, belefoglalni a közös stratégiába, és javasolta egy szakoktatókat képző központ létrehozását, amelynek Kovászna megye szívesen lenne a házigazdája. Szerinte ezt az a tény is indokolja, hogy a határon túli magyar szakképzésben részesülő 28–30 ezer diák 8–9 százaléka, közel 2300 tanuló Háromszéken sajátítja el a szakmát. A fórumon többször elhangzott, hogy politikai akarat és a vállalkozók bevonása is szükséges a szakképzés megerősítéséhez, ebből a szempontból a bevezetés előtt álló duális szakképzés éppen kapóra jön, de csak akkor fog jól működni, ha a vállalkozókat érdekeltté teszik, például adóügyi szabályozással. Biró Zoltán, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára bemutatta a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja által készített rövid összefoglalót, mely a legfontosabb kiindulópontokra irányítja rá a figyelmet a szakoktatás megtervezésében, hangsúlyozva: olyan szakokat is kell indítani, ajánlani a fiataloknak, amelyek a kétkezi, a kézműves mesterségekre irányulnak. Kiss Imre megyei főtanfelügyelő szerint új szakképzési térkép megrajzolására van szükség Székelyföldön, javasolja konzorciumok, erős szakképzési központok létrehozását, amit a fórum brassói és kőhalmi résztvevői kétkedve fogadtak, mert attól tartanak, ha oda irányítják a diákokat, veszélyben foroghat a jelenlegi szakosztályok léte, amelyek hiányában a szórványban élő tanulók könnyen választanák a román tannyelvű tagozatot. Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora, a szórványban működő anyanyelvű oktatásért évtizedek óta cselekvő kőhalmi református lelkész úgy vélekedett: szükség van jó mesteremberekre, akik az iskola után hazatérnek falujukba, meg tudják javítani a cipőt, a vízcsapot, kezelni tudják a mezőgazdasági gépeket, és vissza kell hozni a hagyományos szakmák becsületét. Borsos László, az oktatási minisztérium kisebbségi államtitkárságának tanácsosa nagy jövőt lát a duális szakképzésben; Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának főkonzulja a munkahelyteremtést szorgalmazta, a külképviseleten ugyanis azt tapasztalja, hogy egyre többen igényelnek útlevelet külföldi munkavállalás céljából. Dezső Vencel, a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola igazgatója szakképző iskolákat bemutató Kárpát-medencei katalógus elkészítését javasolta; Szabó Mária Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes összehangolná a Cenk alatti város magyar nyelvű szakoktatását a háromszékivel, a Remus Răduleţ Szakközépiskola pedig felajánlott helyeket magyar tagozata villanyszerelői szakán, ahol korszerűsítették a laboratóriumokat. A tanácskozáson elhangzott javaslatokat a pedagógusszövetség összesíti, majd júniusban Szovátán tartják az összegző egyeztetést, és júliusban a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen írják alá a magyar állam és a szervezet közötti részletes együttműködési megállapodást. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. május 22.Kezdjetek el élni... (Ökumenikus istentisztelet a végzősökért)Ugyanarra a csúcsra több úton lehet eljutni, de erőfeszítés nélkül soha – hangsúlyozta tegnap délben ötszáz sepsiszentgyörgyi végzős magyar diák ökumenikus búcsúztatóján Hajdu János helyi plébános, sepsi–barcasági főesperes a Krisztus Király-templomban. A hagyományos közös istentiszteletet a történelmi magyar egyházak és a város elöljáróinak részvételével szervezte a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megyei szervezete, meghívottként jelen volt a szövetség tiszteletbeli és jelenlegi országos elnöke is. Az iskolazászlókat a Plugor Sándor Művészeti Líceum fúvószenekarának kíséretében vonultatták fel, elhangzott a Gaudeamus, majd Hajdu János mondott előfohászt. A főesperes az indulás és érkezés, a távozás és célba érés közös ünnepének nevezte a búcsúztatót, majd arra intette a végzős diákokat, ne kövessék a tartás nélkülieket, legyen erősségük a hit, gerincesség és emberség. Péter Sándor, az RMPSZ megyei elnöke azt kívánta a ballagóknak, aszerint éljenek, hogy mindennap gazdagodjanak, Incze Zsolt szemerjai református lelkész, Sepsi egyházmegyei esperes imát mondott a diákokért, Kovács István unitárius lelkész pedig Máthé evangéliumából a sziklára épített ház példáját emelte ki, amely kiállta a vihar csapásait. Az evangélium szavai után, a diákok mai nyelvezetére átváltva, Kovács István az okostelefonjáról kihangosítva hallgattatta végig a jelenlévőkkel Pásztor Anna Márti dala című énekét, amely az életre ébredésről, a szeretetről szól. „Hogy legyen mit mesélni, kezdjetek el élni....” – idézte többször a lelkész a dal szövegét, mert szerinte, aki rátalál a szeretetben megélt, kötődésekkel együtt szabad életre, az olyan biztos talajon áll, mint a sziklára épített ház. Antal Árpád polgármester felolvasta Magyari Lajos a Háromszék napilapban ezelőtt huszonkét esztendővel megjelent Gaudeamus című írását, mert szerinte az ma is érvényes azáltal, hogy inti az iskolától búcsúzókat, nem lesz könnyű az út, de fontos, hogy jó válaszokat adjanak az élet kérdéseire, és higgyenek abban, ők is csodái a létezésnek, és maguk is csodákra képesek. A tisztánlátáshoz a nehezebb út vezet – hangsúlyozta Kiss Imre főtanfelügyelő, Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ országos elnöke pedig azzal folytatta: a pedagógusok felelőssége is, hogy sikerült-e valóban felkészíteniük tanítványaikat az életre, hogy tudnak-e majd szellemileg és fizikailag tevékenyek lenni. Használjátok az erőtöket megismerésre, védekezésre, de soha ne támadásra – figyelmeztetett Szabó Margit, az RMPSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke, aki beszédében kitért a rohanó családokra, a kommunikáció elsatnyulására, a pénz és a hatalom utáni hajsza eluralkodására. Az evangélium, az ima, az elhangzott tanácsok, köszöntők sorát időnként közös ének szakította meg, valamint az egyéni és csoportos előadók műsora. Énekelt Ráduly-Baka Rebeka (Református Kollégium) és Bartos Barna (Plugor Sándor Művészeti Líceum), verset mondott Tankó Tímea (Székely Mikó Kollégium), három kórusművet mutatott be a Mikes Kelemen Elméleti Líceum Szőts Dániel vezette országos első díjas kórusa. A pedagógusszövetség iskoláknak szánt könyvajándékát az iskolaigazgatók vették át, majd közös ima és áldás, valamint a magyar és a székely himnusz eléneklése után az iskolazászlók kivonulásával ért véget az ökumenikus ballagás Sepsiszentgyörgyön. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. május 26.Igaz értékek mentén (Ballagás pünkösdkor)Közel ezerhétszáz elméleti és szakközépiskolai végzős, valamint a kétéves szakiskola 230 ballagója búcsúzik idén az alma matertől Háromszéken. Sepsiszentgyörgyön három, Kézdivásárhelyen egy iskolában pünkösd szombatján tartották a ballagást. „Eljövendő életeteket igaz értékek mentén építsétek, amelyek mérföldkőként, eligazodási pontként az egyéni érvényesülésben is segítséget nyújtanak, ugyanakkor a köz javát is szolgálják” – mondta útravalóul a végzős diákoknak Gazdag Ildikó, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola igazgatója. Négy szaklíceumi osztályban nyolcvanheten végeztek idén, mind a négy magyar tannyelvű. Az adminisztráció-, gazdaság-, fodrász- és rendezvényszervezői szakos végzősök többsége székely ruhában, egy osztály polgáriban ballagott. Az iskolaudvar négyszögében iskolavezetőjük arra is felhívta a figyelmüket: aszerint éljenek, hogy nyomot hagyjanak maguk után, mert csak az marad meg, amit másnak adnak. A Mihai Viteazul Főgimnáziumban is szombaton ballagtak, és búcsúztak a csökkentett látogatású oktatásban végző diákok a Kós Károly Szakközépiskolában. Utóbbi ünnepség több okból is rendkívülinek számít. Olyan húsz-, harmincvalahány éves fiatalok ballagtak, akik egykor valamilyen okból abbahagyták tanulmányaikat, később ellenben szükségét érezték, vagy az élet kényszerítette őket arra, hogy visszatérjenek az iskolapadba. Egyesek elmondták: csak akkor tarthatják meg munkahelyüket, ha megszerzik az érettségi oklevelet, mások anyaként, apaként érzik azt, hogy jó példával kell elöl járniuk gyermekeik előtt, akik szombaton délelőtt ott szaladgáltak az iskolaudvaron, míg szüleik ballagtak. A magyar osztályban tizenöten, a román tagozaton húszan búcsúztak, akiknek Farkas Gizella iskolaigazgató, a román végzősök osztályfőnöke azt mondta: ne féljenek a vetélkedéstől, az önérvényesítéstől, de tartsák szem előtt, hogy csak az teljesedhet ki, aki valahová tartozik. Kiss Imre főtanfelügyelő – aki korábban a Kós Károly Szakközépiskola igazgatójaként közelről követte ezt az évfolyamot, hogy a tanítási hetek délutánjain, munka után fáradtan, de erős elhatározással hogyan jártak az órákra – elmondta, nagyra értékeli azt az erőfeszítést, amit tettek, és arra biztatta őket, továbbra se adják fel, tegyék le az érettségi vizsgákat. Korábbi évek tapasztalata szerint ezt sokan meg is teszik. Erre készül Kelemen Attila is, a magyar tagozat osztályelsője, aki egy helyi cégnél dolgozik, de ahhoz, hogy megtartsa munkahelyét, esetleg haladjon is, szüksége van a diplomára. Lapunknak elmondta: tizedik osztály után nem volt lehetősége, hogy folytassa tanulmányait, tíz év kihagyás után csatlakozott a csökkentett látogatású tizenegyedik osztályhoz, ahol három évig tanult a munka mellett. Néhány nap szünet után, pénteken és szombaton folytatódik a ballagások sorozata, holnaptól pedig iratkoznak az érettségizők, akiknek az ünnep után teljes gőzzel kell készülniük a vizsgákra. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. június 24.Más megyében javítják a dolgozatokat (Érettségi)Tegnap Sorin Câmpeanu oktatási miniszter bejelentette, a jövő hétfőn kezdődő írásbeli vizsgák dolgozatait nem abban a megyében javítják ki, ahol azokat írták. A döntésről Kiss Imre megyei főtanfelügyelő azt mondta, érthetetlen, hogy néhány nappal a vizsgák előtt módosítanak jogszabályt, ha pedig sorshúzással jelölik ki a megyéket, ahogy azt tervezik, elképzelhetetlen, hogy a kétharmad arányban magyar érettségizők dolgozatait, ahogy az Háromszéken van, egy román megyében javítsák ki. A módosítást Vasile Şalaru államtitkár javasolta a múlt héten, majd egy brassói tanácskozáson a megyei főtanfelügyelőkkel is megosztotta az elképzelést, s bár a visszajelzés nem volt pozitív, a tárcavezető tegnap mégis arról döntött, már idén bevezetik az új javítási procedúrát. Kiss Imre főtanfelügyelő szerint nemcsak nyelvi akadályai lehetnek a megyék közti dolgozatcserének, hanem számbeli korlátok is felmerülhetnek, hisz amíg Kovászna megyében másfél ezren érettségiznek, egy nagyobb megyéből akár három-négyezer dolgozat is érkezhet Háromszékre, és néhány nap alatt nehéz lenne kétszeresére bővíteni a javítók csapatát. Farkas Csaba, a megyei érettségi bizottság titkára lapunk érdeklődésére azt mondta, a kiválasztott százötven tanáron kívül még van tartalék a jelentkezők listáján, románból, magyarból és matematikából akár 2500–3000 dolgozatot is ki tudnának javítani, de a választott tárgyak esetében már sokkal kevésbé találnának újabb javítókat. A végzősök ötöde nem jelentkezett érettségire Farkas Csaba szerint a háromszéki tanárok a román nyelven írt dolgozatokat is megértik bármilyen tantárgyból, ha kérdések merülnek fel, román anyanyelvű kollégáik segítségét tudják kérni, de fordítva ez már nem lehetséges, a román megyékben nem lenne, aki kijavítsa a magyar dolgozatokat. Háromszéken az idei végzős diákok ötöde nem jelentkezett érettségire, kilencen megbuktak, negyvenegyen tanév közben kimaradtak, százötvenen pótvizsgára maradtak, 143-an nem iratkoztak be, bár minden tárgyból lezárták őket. Utóbbiak – néhány kivétellel – szakközépiskolában tanultak, előfordulhat, hogy egyesek ősszel majd próbálkoznak, és mégis megszerzik az érettségi oklevelet – véli Kiss Imre főtanfelügyelő, aki optimista e tekintetben, és bízik abban, idén a diákok jobban tejesítenek, mint a korábbi esztendőkben. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. június 26.A szakiskolai helyek fele üresHáromszéken egyedül a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában jegyeztek túljelentkezést a hároméves szakiskolai osztályok számára szervezett, tegnap zárult iratkozási időszakban, a 672 meghirdetett helyből közel háromszáz üresen maradt, ezekre augusztusban még lehet jelentkezni. Annak ellenére, hogy a tavaly újraindított hároméves szakképzésben tanuló diákoknak a kormány havi kétszáz lejes támogatást nyújt, ami alanyi jogon jár mindenkinek, aki rendszeresen látogatja az iskolát, még mindig alacsony az érdeklődés, és éppen azokra a szakokra kevés a jelentkező, amelyek területén a legnagyobb a szakemberhiány – tájékoztatott Kiss Imre megyei főtanfelügyelő. Az elöljáró abban bízik, a nyolcadikosok pótvizsgája után még lesz annyi jelentkező, hogy a szakiskolai helyek 70–80 százaléka beteljen. Háromszéken közel háromszáz általános iskolai végzős bukott meg idén egy vagy két tantárgyból, a pótvizsgákat augusztusban tartják, azt követően a diákok még jelentkezhetnek bármilyen kilencedik osztályba, ahol helyek maradtak üresen. A megyei tanfelügyelőség kimutatása szerint az első szakaszban minden hely betelt a sepsiszentgyörgyi Constantin Brâncuşi Szakközépiskolában, a Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási szakközépiskolában a fodrász–manikűrös–pedikűrös, illetve az elárusító szak iránt is nagy volt az érdeklődés. A baróti Baróti Szabó Dávid Szakközépiskolában a helyek harmada maradt üresen, míg a megyeközponti Kós Károly és Puskás Tivadar, a kézdivásárhelyi Gábor Áron, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor és a bodzafordulói Nicolae Bălcescu Szakközépiskolában a szakiskolai helyek alig 25–30 százalékát foglalták el. A munkaerőpiacon folyamatosan keresett a jó festő-mázoló, gépjárműszerelő, parkettező, csempéző, fűtésrendszer-szerelő szakember, mégis ezekben az osztályokban maradt a legtöbb üres hely, de a hegesztő-, asztalos-, mezőgazdasági gépész-, villanyszerelő-osztályok némelyikébe sem jelentkezett senki. Az Apor Péter Szakközépiskolában a meghirdetett ötvenhat helyre közel százan iratkoztak, az autószerelői és a pincér–élelmiszer-ipari elárusító szakon is túljelentkezést jegyeztek, emiatt június 30-án felvételit tartanak a VIII. osztályban tanult technikai ismeretek tantárgyból. Dezső Vencel iskolaigazgató lapunk érdeklődésére elmondta, a jelentkezők többsége a Kézdivásárhely környéki falvakból származik, úgy tűnik, a fiatalok megértették, hogy egy jól elsajátított szakmával könnyebben boldogulnak, mint a diplomával. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. július 29.Bukásra áll az oktatási rendszerEllehetetleníti az oktatást a minisztérium újabb leépítésekre vonatkozó rendelete, állítják a tanfelügyelőségek, a tanintézetek vezetői, akik szerint már így is minimumon működnek az oktatási intézmények. Király András oktatási államtitkár a Krónikának elmondta, hogy az RMDSZ öszszeállított egy jelentést, és a szabadságolások után tárgyalnak majd Sorin Cîmpeanu miniszterrel, megpróbálva enyhíteni a megszorítások mértékét. „Az oktatási minisztérium keze is kötött, európai uniós normákra hivatkozva ezt a keretet irányozta elő a pénzügyminisztérium, a közpénzből élők számát folyamatosan csökkenteni próbálják” – tette hozzá a szakpolitikus. Elmondta, hogy az év elején két ízben is egyeztettek a főtanfelügyelőkkel, a tanfelügyelőségek főkönyvelőivel, majd közölték a sarokszámokat, például városon 14,5-nél kevesebb diákra nem számolhatnak pedagógusállást, 56 gyerek után jár nem didaktikai személyzet, például könyvtáros vagy könyvelő, és 120 diák után lehet takarítót alkalmazni. A sarokszámok alapján a tanfelügyelőségek az elmúlt hetekben megkapták az átiratot, hogy hány állást kell megszüntetni, és szeptembertől már ez alapján kapják a csökkentett finanszírozást. „A megyék többsége nem fér bele ebbe az új költségvetésbe, Kovászna, Hargita, de több déli megye is különösen nehéz helyzetben van” – ecsetelte Király András. Hangsúlyozta, már rég racionalizálni kellett volna az oktatási hálózatot, ám ez sem egyszerű, mert sok iskolához történelmi múltja, a hagyományai miatt ragaszkodik az adott közösség, miközben a fenntarthatósága veszélybe került. „Amit lehet, azt meg kell menteni, de az összevonások is személyzetcsökkenést eredményeznek” – mondta az államtitkár. Hozzátette, bár a tanügyi törvény előírja, hogy az oktatási hálózat kialakításánál figyelembe kell venni a földrajzi, nyelvi elszigeteltséget, a finanszírozási képlet ezzel nem számol. Az államtitkár rámutatott: mivel az oktatás közügy, az önkormányzatoknak is ki kellene venniük a részüket az iskolák fenntartásából, de minden településen más a helyzet, így más-más megoldásra van szükség. Az azonban biztos, hogy az egymásra mutogatás nem segít, szögezte le Király András. Nem vált be a fordított elv Kovászna megyében a minisztérium által előirányzott létszámcsökkenést már az elmúlt tanévre sem sikerült teljesíteni, csak az elvárt karcsúsítás 60–70 százalékát tudták megvalósítani, mondta el lapunknak Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint megkapták a további leépítésekre vonatkozó átiratot, és több elemzést is végeztek, de újabb leépítéssel már nem tudnának dolgozni. „Szeptemberig újra számba veszszük, hogy hány gyerek iratkozik be az óvodákba, hány ötödik vagy kilencedik osztály nem alakul, és valószínű, hogy így néhány állás megszűnik, de semmiképpen nem annyi, amennyit a minisztérium »ránk sózott«” – mondta a főtanfelügyelő. Hangsúlyozta, egyelőre nem közöl számokat, mert nem akar pánikot kelteni, és különben is abban bízik, hogy ezek szeptemberig megváltoznak, hiszen folyamatosan egyeztetnek a minisztériummal és a helyi önkormányzatokkal az ügyben. Emlékeztetett, hogy amennyire lehetett, már az elmúlt években átszabták a rendszert, a tanügyi törvény pedig előírja, hogy az oktatást minden településen biztosítani kell. Falvakon már nem tudnak további leépítést eszközölni, hiszen jelenleg is negyed- és félállásban dolgozik a nem didaktikai személyzet. Ha pedig az elvárt létszámcsökkentést kizárólag városon hajtanák végre, kénytelenek lennének felére csökkenteni az itteni alkalmazottak számát, mutatott rá. Kiss Imre a fejkvótarendszert okolta a kialakult helyzetért, rámutatva: a diáklétszám alapján nem lehet finanszírozni a rendszert, az osztályok száma szerint kellene kiszámolni a finanszírozást. „Egy osztályt akkor is ki kell takarítani, ha nem 28, hanem csak 12 gyerek tanul benne. Hiába kötik gyereklétszámhoz a takarítói állásokat” – mutatott rá a probléma lényegére a főtanfelügyelő. Úgy vélte, nem lehet minőségi oktatást szavatolni, ha a finanszírozás fordított elv alapján működik, vagyis előbb a keret adott, és abba be kell férni, nem pedig a feladat nagyságához mérik az összeget. Bajban a napközik és a bentlakásos iskolák Hargita megyében a szaktárca rendelete értelmében 161 állást kell szeptember elsejéig megszüntetni, és mivel a kisegítő személyzet száma magasabb az országos átlagnál, ezen a területen várható a csökkentés. Görbe Péter főtanfelügyelő elmondta, az elmúlt időszakban lezajlott elemzések és egyeztetések után a napokban elkezdték értesíteni a tanintézeteket, hogy szeptembertől melyik óvoda, iskola hány állással rendelkezhet, hány oktatói állás lehet, és mekkora lehet az oktatói és a nem oktatói tevékenységű kisegítő személyzet létszáma. Hozzáfűzte, a kereten belül a tanintézetek maguk döntenek, hogy melyik állásról tudnak lemondani. Az oktatói állásokhoz szeptemberig nem kell hozzányúlni, mondta a főtanfelügyelő. Nem zárta ki viszont annak a lehetőségét, hogy ha például egyes kilencedik osztályok nem telnek meg, tanévkezdés után az oktatói szférában is lesz leépítés. Görbe Péter szerint tervezik, hogy az önkormányzatokat is értesítik a kialakult helyzetről, hogy segíthessenek az óvodáknak, iskoláknak, hisz ezek inkább tartoznak az önkormányzathoz, a helyi közösséghez, mint a tanfelügyelőséghez, vélte. A főtanfelügyelő szerint egyébként az oktatási rendszerben vannak olyan beosztások, amelyek esetében a munka nagysága nem igazolja az állások számát. Ugyanakkor van lehetőség egyes tevékenységek kiszervezésére is, például egy napközi esetében alig néhány banival kerülne többe kintről rendelni az ételt, mint amennyiből a saját konyha állítja elő, hozta fel példaként. Valóban nagy gondot a napközikben, egyes, bentlakással rendelkező szakközépiskolákban és néhány, több épülettel rendelkező iskolában okozna a leépítés, mutatott rá a főtanfelügyelő, aki szerint ezen tanintézetek számára megpróbálnak enyhítést kérni a tárcától. Hargita megyében 93,5 diákra jut egy oktatói kisegítő személyzeti állás, az országos átlag pedig 125,1 diák. A nem oktatói kisegítő személyzet esetében 43,11 diákra jut egy állás, míg az országos átlag 59,1, sorolta a számokat a főtanfelügyelő, melyek azt mutatják, hogy a székelyföldi megyében összességében több állás van az oktatási rendszerben, mint máshol az országban. „Az elrendelt csökkentéssel sem érnénk el az országos átlagot, de közelebb kerülnénk hozzá” – tette hozzá Görbe Péter, aki szerint ahhoz, hogy szeptember elsejétől működhessen a bérezési rendszer, végre kell hajtaniuk a leépítést. Sok kicsi sokra megy Maros megyében jóval kisebb az „érvágás”, Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes szerint a 2015– 2016-os tanévre 8616 állást hagyott jóvá számukra a minisztérium, 79-cel kevesebbet, mint tavaly. „Csökkent a gyereklétszám, és csökkent a jóváhagyott állások száma is” – mutatott rá, hozzátéve, hogy mindenkit megpróbálnak megmenteni, áthelyezni. Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Maros megyei elnöke rámutatott: a színvonalas, minőségi oktatáshoz pénz szükségeltetik, és a hiány kezelésére nem a tantestület és a kisegítő személyzet csökkentése a megoldás. „Ez a 79 állás az egész megyére nézve nem óriási szám, ha viszont arra gondolunk, hogy minden évben van egy ilyen csökkentés, akkor az néhány éven belül jelentőssé nő, és sok helyen megérzik majd a tanintézetekben” – fogalmazott az oktatási szakember. Bihar megyében nagyjából 300 munkahelyet kell beszüntetni tanévkezdésig, tájékoztatta lapunkat Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes, aki szerint mindenhol százalékarányosan kell csökkenteni az állások számát. „Kisegítő személyzet terén már amúgy is rosszul áll Bihar megye, onnan nehéz lesz csökkenteni” – figyelmeztetett a szakember. Elmondta: mindenik iskola megkapta a felszólítást, hogy mennyivel kell csökkentenie a munkahelyek számát, a megoldásról nekik kell dönteni. „Van akinek ez sikerül, van akinek nem” – mondta Kéry. Bíró Blanka, Pap Melinda, Vásárhelyi-Nyemec Réka Krónika (Kolozsvár) 2015. augusztus 26.Mentenék a tanügyi állásokatOrszágos szinten zajlanak az egyeztetések arról, hogy ne kelljen maradéktalanul végrehajtani az oktatási minisztérium által elvárt, a kisegítő személyzetet érintő létszámcsökkentést. A lapunk által megszólaltatott szakemberek úgy vélik, a közoktatást nem lehet bürokratikus módon, egy képlet alapján karcsúsítani, rengeteg specifikus helyzet van, melyeket egyenként kell elemezni, hogy az elbocsátássokkal ne sodorják veszélybe egyes tanintézetek működését. Király András: az oktatás közügy Király András, az oktatási minisztérium államtitkára a Krónikának rámutatott: abban bízik, hogy az egyes tárgyalások során valamennyi megyében megtalálják a megoldást, hogy enyhíteni tudják a megszorítások mértékét és ne kelljen a minisztérium által kért valamennyi állást megszüntetni. Az államtitkár ugyanakkor kifejtette, hogy az oktatás közügy, ezért nemcsak a tanfelügyelőségeknek, iskolaigazgatóknak kellene lobbizniuk az állások megtartásáért, hanem a közösségek vezetőinek, a polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek, megyei tanácselnököknek is fel kellene sorakozniuk melléjük, hogy eredményes legyen az akció. „Ezeket a problémákat nem lehet kizárólag a pedagógusok nyakába varrni, a tanintézeteknek két gazdájuk van, a tanfelügyelőségek a szakmai részt koordinálják, a fenntartásuk pedig a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Ezért kellene össztűz alá venni a pénzügyminisztériumot, hogy ne erőltesse mindenáron a létszámcsökkenést" – magyarázta lapunknak a szakpolitikus. Emlékeztetett, hogy az oktatási minisztérium azért rendelte el az idei létszámcsökkentést, mivel a pénzügyi tárca európai uniós normákra hivatkozva kisebb keretet irányzott elő számukra, így szeptembertől már csökkentett finanszírozást biztosítanak. Király András hangsúlyozta, hogy a megszorítások a kisebbségi oktatásban hatványozottan érződnek, ezért a legújabb tanügyi törvény tervezetéhez az RMDSZ javaslatcsomagot nyújtott be, melyben kérik, hogy a finanszírozási képlet kidolgozásában vegyék figyelembe a sajátos helyzeteket, a települések nagyságát, a szórványbeli oktatási rendszert, a földrajzi vagy nyelvi elszigetelődést. A tervezetről és a beérkezett javaslatokról hétfőn kezdődnek el a tárgyalások, mondta az államtitkár. Nem tudják teljesíteni az előírást Kovászna megyében nem lehet megszüntetni az oktatási minisztérium által elvárt valamennyi, 133 állást, mondta el megkeresésünkre Kiss Imre. A főtanfelügyelő hangsúlyozta, a napokban zajlanak az egyeztetések az iskolaigazgatókkal, ezek során figyelembe veszik minden egyes tanintézet sajátosságait, jövő hét elején összesítik az adatokat, és ezek alapján újratárgyalják a keretet a szaktárcával. „Vannak olyan iskolák, ahol a gyereklétszám csökkenése miatt indokolt lehet az elbocsátás, de olyan esetek is vannak, hogy az újabb állások megszüntetése veszélybe sodorhatja az iskola működését. A cél az, hogy a változatlan formában jóváhagyott iskolahálózat szeptembertől fennakadás nélkül működhessen" – magyarázta Kiss Imre. Rámutatott, Felső-Háromszéken vannak olyan kisiskolák, ahol a gyereklétszám nem tenné lehetővé kisegítő személyzet alkalmazását, de a zord telek miatt hat-hét hónapig folyamatosan fűteni kell, a fás kazánok működtetése pedig teljes embert igényel. A főtanfelügyelő abban bízik, hogy a megyei önkormányzat és a prefektúra vezetői is mellé állnak, és támogatásukkal észérvekkel sikerül meggyőzni a minisztériumot, hogy nem áll módjukban felszámolni a kért 133 állást. Nem bocsátanak el, de nem is alkalmaznak Kolozs megyét ugyan nem érinti annyira érzékenyen a szaktárca újabb, leépítéseket előíró rendelete, az azonban gondot jelent, hogy a betöltetlen állásokat nem lehet versenyvizsgával meghirdetni, holott vannak iskolák, ahol például nincs kapus. Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes lapunknak elmondta, hogy utoljára februárban volt kisebb leépítés, és bár a tanfelügyelőség két hónapja kapott egy újabb átiratot a minisztériumtól, ebben nem mondták, hogy kötelező lenne csökkenteni a létszámot. Hozzáfűzte, mindössze annyi a szaktárca kikötése, hogy bele kell férni a jóváhagyott keretbe, ez pedig a közép-erdélyi megyében nem jelent gondot, a betöltetlen állásokat azonban éppen a korlátozás miatt nem tudják meghirdetni. Állandó a fenyegetettség Lakatos András, a Kalotaszentkirályon működő Ady Endre szórványkollégium igazgatója ugyanakkor lapunknak úgy értékelte, hogy bár most nem lesznek leépítések, az állandó fenyegetettség folyamatos gondot jelent. Rámutatott, a fejkvótarendszer algoritmusa, amellyel a szaktárca kiszámolja, hogy mennyi pénz kell egy gyerek oktatásához, köszönő viszonyban sincs a valósággal. „Különösen hátrányos helyzetben vannak a szórványkollégiumok, hiszen kevés az a pluszpénz, amelyet ezek működtetésére megállapítottak. Miközben fizetésemelésről szól a fáma, közben érkeznek a felszólítások, hogy bele kell férjünk a jóváhagyott keretbe" – mutatott rá az egymásnak ellentmondó rendelkezések abszurditására az iskolaigazgató. Hozzáfűzte: a központi vezetés figyelembe se veszi, hogy a személyzet létszámát a gyerekek számához, illetve az épületek méretéhez kötő normarendszert egyszerűen nem lehet gyakorlatba ültetni, mert nincs rá pénz. Azaz egyszerre van érvényben a normatív előírás, hogy személyzetet kell felvenni, és a megszorítás, hogy erre nincs forrás. Elmondta: az általa vezetett intézmény költségvetéséből gyakorlatilag egyhavi fizetés hiányzik, és csak remélni tudja, hogy az őszi költségvetés-kiegészítéskor jóváhagyják Bukarestben. „Normális ésszel nem lehet ezt felfogni. Folyamatosan megy a kötélhúzás. Ha arra köteleznek, hogy építsek le embereket, akkor az a válaszom, hogy inkább keressenek más igazgatót" – adott hangot elégedetlenségének Lakatos. Mint arról beszámoltunk, Hargita megyében sem sikerült minden tanintézetben gyakorlatba ültetni a szaktárca kérte leépítést, Román Sándor, a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola igazgatója például bejelentette, hogy nem tud eleget tenni a felszólításnak és lemond tisztségéről. Sok tanintézet vezetője tanfelügyelőségi segítséggel minisztériumi enyhítésért folyamodott azt kérve, hogy a szaktárca legyen tekintettel speciális helyzetükre, beadványukra azonban még nem kaptak választ. Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely Szabadság (Kolozsvár) 2015. augusztus 28.Határozott nem a tanügyi leépítésreSepsiszentgyörgyön nem lehet betartani azt a mértékű leépítést, amit elvárnak tőlünk, jelenleg inkább állásokra van szükség – állítja Sztakics Éva alpolgármester, aki szerint míg a megyében működnek óvodai csoportok, osztályok öt-tíz gyermekkel, addig a megyeközponti óvodákban 24,15 az átlag csoportlétszám. Ha azt tennénk, amit az oktatási minisztérium elrendelt, lenne olyan óvoda a városban, amely szeptembertől nem nyitná ki kapuját – közölte az elöljáró. A szaktárca Kovászna megyére kiszabott álláscsökkentési kvótája – a tavalyról maradt adóssággal együtt – százharminchárom: ennyi alkalmazottól kellene az új tanév kezdéséig megválniuk a háromszéki óvodáknak, iskoláknak. Kiss Imre megyei főtanfelügyelő nemrég azt mondta lapunknak: ez képtelenség, mert az elmúlt években megtörtént már minden lehetséges álláscsökkentés. Ugyanezt állítja Sztakics Éva alpolgármester is, aki példaként hozta fel, hogy a sepsiszentgyörgyi óvodások létszámának megfelelően kilencvenöt csoportnak kellene működnie a városban, ehelyett csak hetvenkilenc számára elegendő alkalmazott dolgozik az óvodákban, napközi otthonokban, ezért a csoportok túlzsúfoltak. A Hófehérke Napközi Otthon igazgatója azzal fordult az önkormányzathoz, ha teljesítenie kell az előírt leépítést, be kell zárnia az intézményükhöz tartozó Orbán Balázs utcai óvodát. Az alpolgármester ezt határozottan ellenzi, szerinte nem szabad felszámolni egyetlen tanintézményt sem. A szóban forgó óvoda az egyetlen abban a városrészben, s bár jelenleg tizennégyen járnak oda, ha bezárnák, lehet, hogy azokat a gyermekeket nem vinnék el a szülők a város egy másik tanintézményébe, és kimaradnának az iskola előtti oktatásból – véli. Az alpolgármester kérte a megyei tanfelügyelőséget, járjanak közben a didaktikai és kisegítő személyzet pótlásáért, kérjenek tanügyi állásokat a város számára, amit az is indokolttá tesz, hogy szeptembertől két bölcsőde működik majd a megyeközpontban. Az egykori svájci villában megnyitja kapuját a Kós Károly utcai bölcsőde, és várják a gyermekeket az Állomás negyedi óvodában a nyáron berendezett bölcsődei egységbe is, ahol két vagy három csoportot indítanak. Előbbi kellő számú alkalmazottal rendelkezik, hisz a jelenleg egy tömbházban működő bölcsőde költözik az uniós támogatással felújított épületbe, utóbbi új létesítmény, csoportonként legalább másfél állásra van szükség. Sepsiszentgyörgy tehát nem bővelkedik tanügyi állásokban, nem csak pedagógusból van kevés, az adminisztrációban is kevesen dolgoznak, további karcsúsítást az önkormányzat nem támogat. A háromszéki oktatás egészére kiterjedő álláscsökkentésre vonatkozóan Kiss Imre tegnap lapunk érdeklődésére azt mondta, a kiszabott kvóta egy részét megpróbálják teljesíteni anélkül, hogy bárkit el kellene bocsátani, a helyzetet pénzügyi központokként elemzik, és csak ott kerül sor leépítésre, ahol már nem lehet semmit összevonni, átcsoportosítani, átszervezni. Az intézkedések nem befolyásolhatják az oktatás menetét, nem eshet csorba egyetlen tanintézmény működésében sem – szögezte le a főtanfelügyelő. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. szeptember 1.Bérvisszatartással zsarol a tanügyminisztérium?Minden bizonnyal késni fog Hargita megyében a tanügyi alkalmazottak augusztusi bére, az oktatási minisztérium ugyanis nem hagyta jóvá a tanfelügyelőség által igényelt összeg kiutalását, amíg a tanintézetek nem hajtják végre az elrendelt leépítéseket. A döntés azonban nemcsak azokat az iskolákat, óvodákat érinti, ahol létszámcsökkentést kell végrehajtani, hanem a megye minden tanintézetének alkalmazottját, erről a tanfelügyelőség e-mailben értesítette az intézményeket – tudtuk meg egy neve elhallgatását kérő Hargita megyei pedagógustól. Görbe Péter főtanfelügyelő lapunknak megerősítette, hogy „az oktatási tárca valóban szigorított, ezért előfordulhat, hogy késni fog a tanügyi rendszerben dolgozók augusztusi bérének kiadása”. Módosította a minisztérium az informatikai rendszert A főtanfelügyelő kifejtette: egy közös informatikai adatbázisban szerepel, hogy a megyében hány tanügyi alkalmazott van, illetve számukra havonta mekkora bérkeretet kell biztosítania a minisztériumnak. A tanintézetek augusztusban a megszokott módon feltöltötték bérigényüket a nyilvántartásba, a tanfelügyelőség azonban nem tudta ezt jóváhagyni, mivel a szaktárca úgy módosította az informatikai rendszert, hogy nem volt erre lehetőség. A jóváhagyást lehetővé tevő gomb helyett a minisztérium üzenete szerepelt az oldalon, miszerint a feltöltött adatok alapján a megye már nem fér be a korábban megadott sarokszámokba – azaz a megengedettnél több alkalmazott szerepel az adatbázisban –, ezt pedig korrigálniuk kell, addig nem tudják utalni a béreket. Görbe Péter rámutatott: utánajártak a problémának, és kiderítették, hogy több, a nyár folyamán nem fizetett, de a nyilvántartásban még szereplő órabéres állás miatt jelzett többletet a rendszer, ennek megoldása pedig már folyamatban van. Még tárgyalnak a leépítésről A főtanfelügyelő közölte: a tanintézeteknek keddtől kell feltölteniük az informatikai rendszerbe a tisztségek listáját, amelynek már alkalmazkodnia kell a szeptember elsejétől kötelező érvényű leépítéshez – vagyis törölni kell a megszüntetett állásokat –, ez alapján számolják ki és utalják ugyanis a béreket. Ez azért lehet problémás, mert több tanintézettel még mindig zajlanak a tárgyalások a létszámcsökkentésről. Az oktatási minisztérium már augusztusban elrendelte, hogy Hargita megyében szeptemberig 161 állást kell megszüntetni: az érintett tanintézeteknek a diáklétszám, illetve a minisztérium által jóváhagyott sarokszámok alapján kell végrehajtania az elbocsátásokat. A megszabott keretbe 89 óvoda, illetve iskola nem fért bele, több tanintézetben ugyanakkor már tavaly leépítéseket kellett végrehajtani. Görbe Péter rámutatott: tizenhat oktatási intézmény még nem közölte, hogyan oldja meg a problémát, erről az igazgatókkal a napokban egyeztetnek. Hozzátette: az oktatási tárcához küldött folyamodványban beszámolt az eddigi eredményekről, emellett pedig azt is közölte, hogy a leépítés milyen helyzetet teremt. Kovászna megyében még nincs gond Görbe Péter elmondása szerint a bérek kiutalását nemcsak náluk, hanem más megyében is odázzák az intézkedés végrehajtásáig. Ennek ellenére a Kovászna megyei tanfelügyelőséget még nem értesítette az oktatási minisztérium arról, hogy nem utalják a fizetéseket, amíg nem hajtják végre a leépítéseket – tájékoztatta lapunkat Kiss Imre. A főtanfelügyelő úgy véli: elképzelhető, hogy a dokumentum késve fut be, de elmondása szerint ha ez megtörténik, azonnal lépnek, és tájékoztatják a szaktárcát, hogy a speciális helyzetekben levő iskolákban kivitelezhetetlen a leépítés, és a tanfelügyelőség továbbra is kitart emellett. Kiss Imre elmondta: az ügyben egyeztettek a tanintézetek igazgatóival, ennek eredményeit kedden összesítik, illetve hozzák nyilvánosságra. A tanfelügyelőséget az önkormányzat is támogatja. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nemrég lapunknak úgy nyilatkozott: elsősorban a helyi román tannyelvű oktatást sújtaná a leépítés, hiszen a lakónegyedekben már most is csak az előírtnál kisebb létszámmal tudják fenntartani ezeket az osztályokat. Háromszéken 133 állás megszüntetését rendelte el a szaktárca, azonban az oktatási szakemberek és az önkormányzati vezetők is úgy vélik, ez nem valósítható meg, mert az elmúlt években már végrehajtottak minden lehetséges átszervezést, karcsúsítást. A leépítési kvóta egy részét emiatt úgy próbálják teljesíteni, hogy nem bocsátanak el senkit, hanem a betöltetlen állásokat szüntetik meg. Kiss Imre hangsúlyozta: az átszervezések nem befolyásolhatják egyetlen tanintézet működését sem, ennek érdekében nem módosították a háromszéki iskolahálózatot, nem szüntettek meg, és nem vontak össze egyetlen osztályt sem. RMPSZ: ellehetetlenítik a tanintézetek működését A leépítés ügyében állásfoglalást bocsátott ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), amely szerint az intézkedés semmilyen formában nem szolgálja a közoktatás érdekeit, és a szaktárca pénzügyi helyzetének, valamint az érintett megyék béralapjának javulásához sem vezet. Az RMPSZ kifogásolja, hogy a létszámcsökkentés egyedüli szempontja az országos gyermeklétszámátlag, az intézkedés ugyanakkor szerintük ellehetetleníti a tanintézetek működését, és veszélybe sodorja a diákok és a pedagógusok biztonságát. „A biztonságos, eredményes és minőségi oktatás feltételeinek megteremtése érdekében a szaktárcának fel kell hagynia »a lehetetlenségek politikájával«” – olvasható az állásfoglalásban. Az RMPSZ arra kéri a minisztériumot, hogy a létszámcsökkentés helyett „az észszerűsítést követő igyekezetüket a közoktatás tartalmi reformjának megvalósítására” irányítsa. A tanfelügyelőségeket pedig támogatják, hogy „a fenntarthatatlan és kivitelezhetetlen csökkentések felelősségét ne vállalják fel”. Bíró Blanka, R. Kiss Edit Krónika (Kolozsvár) 2015. szeptember 3.Tehetséggondozó központ létesült HáromszékenA tehetséges diákok tanórákon kívüli foglalkoztatása, fejlesztése céljából tehetséggondozó központ kezdi meg működését az új tanévtől Háromszéken, amely a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában rendezte be irodáját, a tevékenységeket ellenben két megyeközponti és egy-egy kézdivásárhelyi, illetve bodzafordulói elméleti középiskolában tartják. A megyei tanfelügyelőség Keresztély Irma korábbi főtanfelügyelő kezdeményezésére tavaly februárban nyújtott be kérést az oktatási minisztériumhoz tehetséggondozó központ jóváhagyására. A vonatkozó rendelet októberben született meg, az új létesítmény jogi személyiséggel rendelkezik, irányításával a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Református Kollégiumban tanító Pető Mária fizika szakos pedagógust bízták meg, aki már bizonyított a tehetséggondozásban, tanítványai a kutatás, alkotás és újítások terén kiemelkedő eredményeket értek el. A szaktárca 6,5 állást hagyott jóvá, az óraadó tanárok a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és Mihai Viteazul Főgimnáziumban, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumban és a bodzafordulói Mircea Eliade Elméleti Líceumban tartják majd a foglalkozásokat. A diákokat a VI. és a X. osztályosok köréből választják ki, legtöbb tizenötös létszámú csoportokat alkotnak, közel száz tanulóval foglalkoznak ilyen módon. A tevékenységeket délután, hétvégén, vakációs tanulmányi táborokban szervezik nyelv és kommunikáció, illetve matematika és tudományok területén. A tehetséggondozás nem új keletű a háromszéki iskolákban, ezt teszik azok a tanárok is, akik különböző tantárgyversenyekre készítik fel a diákokat, ellenben ez javadalmazás nélkül történik. Az újonnan létrejött központban viszont végre lehetőség van megfizetni a pluszmunkát – hangsúlyozza Kiss Imre megyei főtanfelügyelő. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. szeptember 3.Ivóvíz nélküli óvodák, iskolák több háromszéki településenFrissen meszelt termekkel, rendbe tett udvarokkal várják a gyermekeket háromszáztizenhat háromszéki óvodában és iskolában, hat egységben ellenben továbbra sincs ivóvíz, ezek a tanintézmények idén is működési engedély nélkül nyitják meg a tanévet. Harmincnyolc pénzügyi központ városon, negyvenegy falun működik, az egységek 63 százaléka magyar tannyelvű, 18 százaléka román, az óvodák és iskolák 19 százalékában mindkét nyelven tanítanak. Közel negyven településen kis létszámú, illetve összevont osztályok is működnek majd, de egyetlen óvodát, iskolát sem zárnak be – közölte Kiss Imre főtanfelügyelő. A miklósvári, valamint a felsőrákosi óvodában és iskolában, a bölöni és a maksai óvodában nincs ivóvíz. Utóbbinál a héten végzik az épületbe bevezetett kútvíz minőségi ellenőrzését – tudtuk meg Fejér Ibolyától, a maksai Orbán Balázs Általános Iskola igazgatójától. Bölönben az iskola tornatermében és a református egyház egyik ingatlanában vannak berendezkedve az óvodai csoportok, utóbbi épületben szintén az ivóvíz hiánya miatt működik engedély nélkül az óvodai részleg. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. október 21.Pótszülők az „árváknak”Az országos gyermekvédelmi hatóság 2015 első félévére vonatkozó adatai szerint több mint 81 500 romániai gyereket hagytak itthon külföldön munkát vállaló szüleik, ezek negyedének mindkét szülője Nyugaton dolgozik, és hozzátartozók hiányában közülük több mint 4000 állami nevelőintézetbe került. A legtöbb kiskorú a moldvai megyékben marad magára, ahol a hivatalos statisztikák is 5000–8000 szülő nélkül felnövő gyerekkel számolnak, az erdélyi megyék közül pedig Máramaros és Beszterce-Naszód megyében öltött nagy méreteket a jelenség. Mindent megkapnak és mégsem A székelyföldi megyék kevésbé érintettek, bár a hivatalos adatok itt sem relevánsak. Miközben a Kovászna megyei gyerekvédelmi és szociális igazgatóság első félévre összesített adatai szerint a megyében 889 kiskorú szülei dolgoznak külföldön, a tanfelügyelőség 2100 olyan iskoláskorúról tud, aki rokonok, szomszédok felügyelete alá került. Fehér Gabriella, a gyermekvédelmi igazgatóság sajtóreferense elmondta: 584 esetben csak az egyik szülő, 254 családból mind a két felnőtt külföldön vállalt munkát, ám olyan is van, amikor az egyetlen hivatalos gyám próbál szerencsét Nyugaton. A gyerekek közül csupán hárman kerültek állami gondozásba, a többieket a rokonokra bízták. Fehér Gabriella hangsúlyozta, a statisztikák nem mindig valósak, mert csak azok kerülnek nyilvántartásba, akik esetében a szülők eleget tesznek az előírásnak, és a 2006/219-es kormányrendelet értelmében bejelentik az önkormányzatnál, ha külföldre mennek dolgozni. Ennek az elmulasztását azonban nem bünteti a törvény, ezért sokan nem tartják be. Különben a rendeletet augusztus végén módosították, a 2015/691-es új jogszabály szigorúbb ellenőrzést és felügyeletet ír elő, eszerint a polgármesteri hivatalnál alkalmazott szociális munkás kéthavonta köteles meglátogatni azokat a gyerekeket, ahol mind a két szülő, vagy az egyetlen gyám külföldön dolgozik, ugyanakkor figyelemmel követik a kiskorúak iskolai előmenetelét is. Egy neve elhallgatását kérő szociális munkás lapunknak kifejtette, attól tart, hogy a szigorítás miatt ezután még kevesebb szülő jelenti be, hogy rokonokra hagyta a gyerekét. Kiss Imre főtanfelügyelő lapunknak elmondta, azonosították a magukra maradt diákokat, és jelenleg zajlik annak a felmérése, hogy az egyéni esetekben kire bízták a szülők a felügyeletet, illetve ezeknek milyen segítségre van szükségük. „Az a szerencsésebb helyzet, ha csak egyik szülő dolgozik külföldön, a másik pedig itthon maradt és gondját viseli a gyerekeknek. De sok esetben előfordul, hogy a kiskorúakat a nagyszülőkre bízzák, esetükben szükség van délutáni oktatásra, és a számonkérést is meg kell oldani, mert a generációs különbségek miatt, a nagyszülők nehezebben tudják a fiatalokat ellenőrzés alatt tartani” – magyarázta a szakember. Mint mondta, Bodzaforduló környékén az is előfordul, hogy a szomszédokat kérik meg a külföldön dolgozó szülők, hogy néha nézzenek rá az itthon maradt kiskorúakra. Rámutatott, általában ezek a gyerekek mindent megkapnak, a legkorszerűbb számítástechnikai, elektronikai berendezéseket, de az apa-anya állandó hiánya súlyos lelki problémákat okozhat, szülői felügyelet nélkül a sorsuk megpecsételődhet, iskolakerülővé válhatnak, vagy rossz társaságba keveredhetnek. Elzárkóznak a foglalkozásoktól A Bihar megyei gyermekvédelmi igazgatóság szerint a térségben 1208 gyermek maradt szülői felügyelet nélkül. Kétszáz esetben mindkét szülő külföldön dolgozik, százötven esetben az egyedülálló szülő van határon túl, a többi esetben pedig csak az egyik távozott – részletezte Szarka Árpád aligazgató. Az azonban mindenki számára nyilvánvaló, hogy ennél jóval többen dolgoznak külföldön. Bár a szülők kötelessége lenne, hogy bejelentsék a helyi hatóságoknál, ha külföldön vállalnak állást, és itthon hagyott gyermekük mellé bíróság által hivatalosított ideiglenes nevelőt kellene kijelölniük tágabb családjuk köréből, ezt kevesen teszik meg. Szarka Árpád szerint ugyanis sokan nem ismerik az erre vonatkozó jogszabályt. Elmondása szerint egyéb adata a polgármesteri hivataloknak – ahonnan rendszeresen kapják az információkat – sincs. „Nagyjából százzal nőtt a számuk az év első harmadához képest” – mondta az aligazgató. A nagyváradi szociális és közösségi ügyekért felelős hivatal (ASCO) az Egyedül Otthon (Singuri Acasă) projekttel próbál segíteni a magukra maradt gyermekeknek. Az Aurel Lazăr Gimnázium pedagógusainak önkéntes felügyelete mellett szabadidős és szocializációt célzó programokat szerveznek számukra, igaz, csekély részvétel mellett, tudtuk meg Ramona Borzától. A projektfelelős szerint ugyanis a legtöbben elzárkóznak, nem vesznek részt a foglalkozásokon. „A külföldön dolgozó szülők rendszerint fizetnek az iskola utáni tevékenységekért. Sportolni, táncolni vagy magánórákra járatják itthon maradt gyermekeiket. A nevelők többsége sem vesz részt a számukra szervezett felvilágosító eseményeken” – ecsetelte a szaktanácsadó. Elmondta, rendszerükben mindössze hatvan kiskorú szerepel, neveiket a helyi iskoláktól kapják meg. Nyáron többen voltak, de időközben több szülő is a külföldi letelepedés mellett döntött, ezért magukkal vitték a kicsiket. „A családlátogatások során nem tapasztaltunk elhanyagoltságot. Épp ellenkezőleg. A legtöbb szülő épp a gyermeke ellátása érdekében ment el külföldre dolgozni, ezért mindent megad neki” – tette hozzá Borza. Rámutatott arra is, hogy sokan nem ismerik a hatályos jogszabályokat, ezért projektjük szeretné a nevelők és szülők lehetőségeit is ismertetni, és tudatosítani bennük a kötelezettségeket, amelyeknek a törvény szerint eleget kellene tenniük. „Jól viselik szüleik hiányát” Marosvásárhelyen a Mentsétek meg a gyerekeket (Salvaţi copiii) szervezet vállalta fel a külföldön dolgozó szülők itthon maradt gyerekeinek támogatását. A projekt koordinátorától, Cristina Pantea pszichológustól megtudtuk, hogy az év elején indított program keretében a szervezet által működtetett foglalkoztató központban, a megygyesfalvi Serafim Duicu Általános Iskolában a tanintézet negyven diákjával foglalkoznak. Közülük húsz kisiskolás naponta ingyen ebédet kap, továbbá órák után szakember tanul, foglalkozik velük. Emellett az összes gyerek számára pszichológiai szaktanácsadást biztosítanak, de a szórakoztatásukról is gondoskodnak: múzeumot látogatnak, filmet néznek, kirándulnak velük. A gyerekek összességében jól viselik szüleik hiányát, ami annak is betudható, hogy nagyrészt csak az édesapa dolgozik külföldön, mesélte a pszichológus. Másrészt szinte naponta Skype-olnak vagy kétnaponta beszélnek a távolban dolgozó hozzátartozóikkal, akik évi három-négy alkalommal hazajönnek. Ritka, de megtörténik, hogy a gyerekek enyhe viselkedési zavarokkal küzdenek, ez jellemző módon akkor fordul elő, ha már régóta nem a szüleikkel élnek, vagy azok nem tartják velük rendszeresen a kapcsolatot. A koordinátor elmondta, a gyerekeknek jól fog a délutáni korrepetálás, mert harmadik-negyedik osztályban már előfordul, hogy a nagyszülők nem tudnak segíteni nekik a tanulásban. A központban csak a Duicu-iskola diákjaival foglalkoznak, de a program minden érintett előtt nyitott, hangsúlyozta Pantea, hozzátéve, hogy ez esetben a gyerekek szállítását a hozzátartozók kell megoldják. A szakember szerint Maros megyében mintegy 2500 gyereknek dolgozik egyik vagy mindkét szüleje külföldön. Ezzel szemben a gyermekvédelmi igazgatóság nyilvántartásában az szerepel, hogy 869 család egyik vagy mindkét felnőtt tagja dolgozik külföldön, azaz 1494 gyereket bíztak rokonok, intézmények gondjaira. A lebontásból kiderült, a szülők akkor mennek el dolgozni, ha már nagyobbak a gyerekek. Bíró Blanka, Vásárhelyi-Nyemec Réka, Vass Gyopár Krónika (Kolozsvár) 2015. október 28.Továbbra is bérvisszatartással tartják sakkban a tanfelügyelőségeketTovábbra is ragaszkodik a megszorításokhoz, valamint a leépítésekhez az oktatási minisztérium, amely bérvisszatartással tartja sakkban a megyei tanfelügyelőségeket, vagyis azzal fenyegetőzik, hogy nem utalja a tanügyben dolgozók fizetését, amíg a létszámot nem csökkentik az elvárt szintre – közölte Kiss Imre Kovászna megye főtanfelügyelője. A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta: ebben a hónapban a szaktárca által jóváhagyott számhoz képest még mindig 53-al több alkalmazott dolgozik Háromszéken az oktatási rendszerben. Többszöri tárgyalás után a minisztériumtól szóbeli ígéretet kaptak arra, hogy az októberi béralapot átutalják, de cserébe vállalniuk kellett, hogy novemberben és decemberben is további állásokat szüntetnek meg. Kiss Imre úgy véli: nem lesz szükség leépítésre, hiszen lesznek, akik nyugdíjba mennek vagy más okból távoznak a rendszerből. „Próbáljuk hatékonyan átszervezni az állásokat, hiszen például az óvodákat nem lehet dada nélkül hagyni” – hangsúlyozta a főtanfelügyelő. Kiss Imre azt is elmondta: a szaktárca illetékeseinek kifejtették, hogy a kétnyelvű oktatás miatt több pedagógusra van szükségük, például a Sepsiszentgyörgy lakónegyedeiben működő iskolákban kis létszámú osztályokban kell dolgozniuk a tanerőknek, hogy a román tagozat fennmaradhasson. Elmondása szerint a megszorítások miatt nem tudták beindítani a minisztérium által jóváhagyott tehetséggondozó központot, a szaktárca ugyanis az itt óraadóként dolgozó tanároknak sem utal pénzt, amíg a pluszállásokat nem szüntetik meg. „Egyelőre felmérjük, hány diák iratkozna be a tehetségközpontba, és abban bízunk, hogy a második iskolai félévtől beindíthatjuk a csoportokat” – magyarázta. A főtanfelügyelő keddi sajtótájékoztatóján egy másik ügyről is beszámolt: elmondása szerint az általa vezetett intézmény prioritásai között idén az iskolaelhagyás visszaszorítása és a hiányzások csökkentése is szerepel. Mint rámutatott: az előző tanévben növekedett azoknak a fiataloknak a száma, akik nem végezték el a kötelező tíz osztályt, a 2014/2015-ös tanévben összesen 564 ilyen fiatalt tartottak nyilván, míg a megelőző tanévben 530-an voltak ebben a helyzetben. Kiss Imre emlékeztetett: május–júniusban az iskolaigazgatók és az osztályfőnökök felkeresték azokat a nyolcadikosokat, akikről feltételezték, hogy nem akarnak beiratkozni kilencedik osztályba, de a gyerekek egy része már nyolcadik elejétől nem járt iskolába, a vidéki roma fiatalokat pedig nem lehetett meggyőzni, hogy a városi tanintézetekben folytassák tanulmányaikat. A főtanfelügyelő hangsúlyozta: anyagi ösztönzés nélkül nem járnak sikerrel – az oktatási minisztérium is erre a következtetésre jutott, mert hamarosan elindítanak egy projektet, amelynek keretében a vidéki diákoknak ingyenes bentlakási helyet és étkeztetést biztosítanak. Az új uniós költségvetési ciklusban ugyanakkor már EU-s alapokat is lehet lehívni az iskolaelhagyás visszaszorítására, a tanfelügyelőség ezzel a lehetőséggel is élni fog. A megyei intézmény stratégiája szerint elsősorban a tanárokat ösztönzik, hogy tartsanak érdekes, a figyelmet megragadó órákat, a tanfelügyelők ugyanakkor rajtaütésszerű ellenőrzéseket fognak végezni, a legkevesebb igazolatlan hiányzást összegyűjtő osztályokat pedig kirándulással, táborozással jutalmazzák. Kiss Imre elmondása szerint legalább 15 százalékkal kellene csökkenteni az igazolatlan hiányzások arányát ebben a tanévben. Bíró Blanka Székelyhon.ro 2015. október 30.A miniszter bosszújaNem engedélyezi az oktatási szaktárca a Kovászna megyei tehetséggondozó központ működését mindaddig, amíg a megye nem teljesíti a kirótt mértékű álláscsökkentést – tájékoztatott Kiss Imre főtanfelügyelő, aki szerint már minden lehetséges átszervezést megtettek, de mert muszáj, további összevonásokra lesz szükség. Egy október eleji rendeletben hagyta jóvá az oktatási minisztérium a kiválósági központ létrehozását Háromszéken, de máris megakadályozza annak valós elindulását, mert még mindig túllépi a megye az engedélyezett álláskeretet. Októberben ötvenhárommal lépték túl a kvótát, ha novemberben is hasonló létszámmal dolgoznak, még az alkalmazottak fizetése is veszélybe kerülhet – közölte a főtanfelügyelő, aki elmondta, a minisztériumi engedélyre várva sem ülnek tétlenül, a Pető Mária vezette tehetséggondozó központot eközben már szervezik, a diákok körében kérdőíves felmérést végeznek, és összeállítják a csoportokat fizika, matematika, magyar, illetve román nyelv és irodalom tárgykörben. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. november 2.Gyerekek szülő nélkülÁgas-bogas kérdés a külföldi munkavállalás Igen kevés elvált és egyedülálló szülő teljesíti törvény szerinti kötelezettségét, mely szerint külföldi munkavállalása idejére gyámot nevez ki kiskorú gyermeke mellé, és ezt jelenti a törvényszéken. Ez akkor is kötelesség, ha egy családból mind az anya, mind az apa határon kívül vállal munkát. Kiss Imre főtanfelügyelő sajtótájékoztatón közölte, megyénkben összesen 2165 gyermeknek tartózkodik legalább egyik szülője külföldön. 315-nek az anyja és az apja is távolban dolgozik, 236 esetben pedig az egyedüli családfenntartó vállal munkát külhonban. A számokat fedő valóság igen bonyolult, szakembereket hívtunk segítségül a jelenség körüljárásához. Miért kell foglalkozni ezzel a témával, statisztikába rendezni a különböző mértékben, de tulajdonképpen csonka családban nevelkedő iskolás gyermeket? Nagyon sok gond adódik ebből, hiszen főleg kamaszkorban a korlátok hiánya nem sok jóra vezet, és az iskolaelhagyás is nagyobb valószínűséggel következik be. Kétségkívül vannak olyan családok is, ahol aránylag problémamentesen eltelik ez az időszak. A gyermekjogvédelem azonban csak akkor léphet bármit, ha valaki jelenti nekik, hogy a más gondjaira bízott gyereket nem látják el kellőképpen, rosszul nevelik, vagy kimarad az iskolából. Kevés példa van erre, talán nem figyelünk eléggé egymásra. Tankó Vilmos, a szociális igazgatóság vezetője szerint az általa vezetett intézménynél összesen hatan jelentkeztek az idén bejelenteni a szerződéses külföldi munkavállalást, valószínűleg azért, mert a cégek már kérik a jövendő alkalmazottaiktól a törvényszék által kibocsátott papírt, mely igazolja, hogy az otthonmaradt gyermek felügyeletét megoldották. A helyzet gazdasági–társadalmi vonatkozásait Papp Adolf családterapeuta is csak vázolni tudta. – Nagyon jól nézhet ki a külföldi munkáról hazahozott és itthon elköltött pénz adója a hazai gazdasági mutatókban, de az sehol nem szerepel, hogy ez a gyerekek viselkedésében, életvitelében a későbbiekben hogyan mutatkozik meg. Lóg-e, lop-e, erőszakoskodik-e vagy balesetet okoz, illetve ezek igazítására mennyit költ az állam? Ez sehol sincs összegezve. Az is meglehet, tudattalan bosszúként nagyvonalúan költi a bármilyen mennyiségű pénzt, amit a szülők (szeretetpótlékként) neki adnak, de mindenképpen sérül. Az persze más helyzet, ha a családban nincs más kiút, mert egyszerűen nem elég a családfenntartásra a kereset. Akkor megtanulhatja a gyerek, hogy a család a prioritás, és cselekedni mégis lehet és kell. A külföldi munka motivációi sokfélék, és mindig mérlegelni kell. Rossz a gazdasági helyzet, de néha megoldás lenne, ha a pénzt nem kütyükre és menő cuccokra adná a gyermeknek a szülő, hanem az idejét és figyelmét szánná rá. Bodor Tünde Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2015. november 27.Székelyföldi tehetségalapot hoztak létreKülönleges képességű székelyföldi gyerekeket, fiatalokat támogat a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA). A székelyföldi tehetségalap a HKA adománygyűjtő bálján alakult a részt vevő magán- és jogi személyek adományaiból. A jótékonysági rendezvényen közel 25 ezer lej gyűlt, ugyanott bemutatták a hét hagyományos mesterséget ismertető DVD-sorozatot, amelynek az értékesítéséből származó jövedelem szintén a tehetségalapba kerül. A jövő esztendőre tervezett alapérték 100 ezer lej, vagyis 100 fiatalnak nyújtanak a következő tanévben pályázati rendszerben évi egy alkalommal 1000 lejes ösztöndíjat. A tehetségalap alapító tagjai között van Kányádi Sándor költő, Kristály Sándor kutató-matematikus, Gajzágó Zsuzsa és Pálffy Tibor színművész, Ütő Gusztáv képzőművész, Kormos Dénes, a Kárpát-medencei Tehetségsegítő Tanácsok Kollégiumának elnöke, gróf Mikes Imre és felesége, Fleckhammer Ottó, a HKA elnöke, Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, Gellért Ágnes, Nagy Mihály, Kondor Attila, Bodó Csaba vállalkozók, a kézdivásárhelyi Zarah Moden készruhagyár, a sepsiszentgyörgyi Bertis és Bicon cégek, a baróti Erpék és a kőröspataki Teamaker, valamint a Szent György Lovagrend. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2015. december 9.Hivatalosan is főtanfelügyelő Kiss ImreNégy évre szóló mandátumát kezdi meg Kiss Imre idén márciustól ideiglenesen kinevezett megyei főtanfelügyelő, aki a november végi versenyvizsgán nyerte el a tisztséget. A szerződést a napokban írja alá az oktatási minisztériumban. A szaktárca idén harmadszor írt ki versenyvizsgát főtanfelügyelői tisztségre, Kiss Imre korábban visszalépett, ezúttal nyolc másik megye jelöltjeivel egyszerre vizsgázott és nyert. Háromszékről hárman pályáztak: Farkas Csaba testnevelésért felelős tanfelügyelő, Komán László földrajztanár (sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola) és Kiss Imre. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. január 7.Szegénységi bizonyítványKeveslik és szemfényvesztésnek nevezik az oktatásügyi szakemberek a 15 százalékos béremelést, amely körülbelül 304 ezer pedagógust érint januártól. Úgy vélik, a fizetéskiegészítés nem oldja meg az ágazat legfontosabb problémáit, és nem motiválja kellőképpen azokat a szakembereket, akik még a rendszerben maradtak. „Mint koncot a kutyának, úgy dobták oda a pedagógusoknak ezt a béremelést” – fogalmaz Csatlós Mihály Levente, a Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A kézdivásárhelyi tanár aggasztónak tartja, hogy a tanügyben dolgozókat már egyre nehezebben lehet mozgósítani, hogy kiálljanak a jogaikért, legtöbben belefáradtak az ígérgetésekbe. „Folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy a mindenkori kormány nem váltja be az ígéreteit, hiszen 2008-ban már az államfő is kihirdette az 50 százalékos béremelésről rendelkező jogszabályt, és végül egy soha véget nem érő, fájdalmas per lett a vége” – emlékeztetett a szakszervezeti bizalmi. Csatlós szerint ezt a 15 százalékos béremelést is tavaly október 30-ára ígérték meg, és örülhetnek, ha januárban megkapják az összeget. „Szemfényvesztés az egész. Egyértelmű, hogy a politikum, az ország vezetése teljes mértékben elhanyagolja az oktatást. Ehhez képest az olimpikonokkal, a nemzetközi versenyek győzteseivel büszkélkednek, így próbálják palástolni azt a szomorú tényt, hogy valójában nem működik a rendszer. Pedig mi a törvényhozóktól csak azt várjuk el, hogy rólunk is úgy gondoskodjanak, mint saját magukról” – mondta a szakszervezet felső-háromszéki elnöke. „Ha azt szeretnénk, hogy olyan emberek dolgozzanak az oktatásban, akik a hivatásuknak élnek, akkor az erkölcsi elismerés mellett az anyagi elismerésre is szükség van” – szögezte le lapunknak Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő. Hangsúlyozta, ez egy örökös probléma, összehasonlítva a magyarországi vagy nyugat-európai bérekkel, a hazai pedagógusok arányaiban is sokkal kevesebb javadalmazást kapnak, holott szerinte ugyanolyan minőségű és mennyiségű munkát végeznek. Kiss Imre szerint nem az a megoldás, hogy különnyugdíjat biztosítsanak a tanároknak, inkább az aktív pedagógusoknak kellene megfelelő fizetést adni. A főtanfelügyelő szerint a pályakezdőkre is jobban oda kell figyelni, ha azt akarják, hogy olyan szakemberek kerüljenek be, akik biztosítják az oktatás magas színvonalát. Romlik a szakma megítélése? Zavaró, hogy egyre romlik a szakma megítélése, becsülete – jegyzi meg Szőcs Torma Katalin sepsiszentgyörgyi angoltanár, aki szerint a „jelenségnek” öszszetett okai vannak, s csak egy szelete az, hogy a tanügyben csekélyek a bérek. A háromszéki pedagógus úgy véli, az alacsony javadalmazás miatt alakult ki a közvéleményben az a meggyőződés, hogy csak az marad a tanügyben, aki más, jobban fizetett ágazatokban nem boldogul, ez pedig rontja a pedagógusok hitelét a diákok és a szülők szemében is. „Húsz év tehetetlenségével is szembe kell néznünk, hogy semmiben nem újult meg az oktatási rendszer. Úgy tűnik, ez valójában nem jelent prioritást” – tette hozzá. Szőcs Torma Katalin szerint az elmúlt év történéseiből is az a következtetés vonható le, hogy „mindenki mindenről beszél, csak a jobb életminőséget szavatoló két ágazat merül feledésbe: a tanügy és az egészségügy”. Hargita megyében több mint 6000 alkalmazottat érint a 15 százalékos béremelés. Bartolf Hedvig volt megyei főtanfelügyelő szerint az intézkedés által valamelyest vonzóbbá válhat a tanügyi szakma, de a fizetések még így is messze elmaradnak a megérdemelttől és az európai átlagtól. „Véleményem szerint manapság már csak azok jönnek vagy maradnak a tanügyben, akik elkötelezték magukat a szakma iránt. Figyelembe véve a sok vizsgát, a nagy stresszfaktort, illetve a pedagógusok másnapra való hosszú délutáni felkészülését, ez a fizetés még az emeléssel együtt is elenyésző” – fejtette ki a tanfelügyelőség illetékese. Egy neve elhallgatását kérő csíkszeredai tanár szerint az is baj, hogy a döntéshozók közül sokan nem veszik figyelembe, hogy egy tanár az iskolai órákon túl gyakran este 10-ig is készül a következő napra, ráadásul saját zsebből is fizet, hogy könyveket vásároljon magának, vagy hogy programokat szervezzen a gyerekeknek. Hajmeresztő különbségek Egy tízévnyi szakmai tapasztalattal és egyes fokozati vizsgával rendelkező romániai tanár egyébként egy év alatt keres annyit, mint egy hasonló felkészültségű luxemburgi pedagógus két hét alatt. A nyugat-európai országban élő tanerő konkrétan 7600 eurót kap munkájáért havonta, a hazai pedig megközelítőleg 3400 eurót évente. A világ legjobban fizetett pedagógusai a luxemburgiak, akik évente több mint 90 ezer eurót kapnak kézhez, míg a romániai tanároknak megközelítőleg 21 600 lej a bruttó, 15 600 lej a nettó fizetése – ami 3400 eurót jelent. A világon a legtöbbet kereső tanárok bérére vonatkozó adatokat a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített, tavaly novemberi, Oktatási körkép 2015-re című jelentés sorakoztatja fel, a pedagógusaikat legjobban megfizető országok listáján Románia nem szerepel – írta az Adevărul.ro. Az OECD készíti el egyébként a PISA-teszteket is, a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programját. A jelentésből az is kiderül, hogy egy németországi tanár keresete évi 60 ezer, a kanadainak 58 500, az Egyesült Államokbelinek majdnem 50 ezer eurónak megfelelő összeg. „A tanügy a költségvetés Hamupipőkéje” A Romániai Fiatal Tanárok Szakszervezetének elnöke, Corneliu Riegler, a fővárosi George Coşbuc Gimnázium történelemtanára a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a gyenge fizetések miatt a hazai pedagógusok közül sokan szégyellik, hogy a tanügyben dolgoznak, hiszen a méltóságukba gázol, hogy emiatt szánakoznak rajtuk. „Hogy számszerűsítsünk: egy szerbiai kezdő tanár fizetése 350 euró, nálunk pedig 250 euró. Romániában gyakorlatilag úgy tekintik a tanárokat, mint a Vöröskereszt önkénteseit. Akadnak kollégáim, akik egyenesen szégyellik a munkahelyüket, mert megalázónak tartják, hogy nem becsülik a munkájukat” – fogalmazott Riegler. Arról, hogy januártól megemelik a tanügyben dolgozók bérét, a szakszervezet elnöke úgy nyilatkozott, természetesen örülnek ennek, és nagyon várják, viszont ez még kevés a megfelelő életszínvonal kialakításához. „Az egészségügy és a tanügy volt évről évre a költségvetés Hamupipőkéje” – mutatott rá Riegler. Tincuţa Apăteanu bukaresti oktatásügyi szakértő az Adevărul című lapnak kifejtette, Romániában a tanügyet alapjaiban kellene megváltoztatni. „Véleményem szerint teljesítményüknek megfelelően kellene bérezni a pedagógusokat, nagyon világosan meghatározott kritériumrendszer alapján: például figyelembe kellene venni, ha egy tanárnak sikerül egy bukott diákot odajuttatni, hogy 6-7-eseket kapjon. Arra kellene odafigyelni, hogy milyen innovatív módszereket alkalmaz, mennyire használja a modern technológiát órákon, és az is kéne számítson, hogy mennyire tud interaktív kapcsolatot fenntartani a szülőkkel. Ne a diákok által megnyert érmek száma legyen mérvadó a bérezésnél, hiszen az olimpikonok általában az iskola és a család „termékei”, és rendezett környezetből, számukra előnyös körülmények közül indulnak” – mondta az oktatási szakértő. A kezdő pedagógusok megalázóan kevés fizetése egyébként közvetlenül hat arra, hogy kik választják majd a tanári pályát. Az OECD jelentésében az is szerepel, hogy az egyes országok tanügyi rendszerei folyamatosan versengenek a különböző gazdasági ágazatokkal, hogy bevonzzák a jól felkészült munkaerőt. „A kezdő tanárok fizetése és jövedelmük alakulása döntő tényező a tekintetben, hogy ezen a pályán maradnak-e, és tanárként szeretnének-e dolgozni a fiatalok. Azoknak az országoknak, amelyek több tanárt szeretnének foglalkoztatni, vagy ahol a tanerők többsége nem fiatal, illetve azok az országok, ahol egyre növekszik a diákok létszáma, vonzóbb fizetést kellene biztosítaniuk a kezdő pedagógusoknak. Megemlítendő ugyanakkor, hogy nem elegendő csak a tanügybe vonzani a jól felkészült, egyetemet végzett fiatalokat, a rendszernek meg is kell tartania őket” – hívta fel a figyelmet a szervezet jelentése. Bíró Blanka, Kiss Judit, Molnár Rajmond. Krónika (Kolozsvár) 2016. január 13.Támogatják a szakoktatástA jelenlegi nyolcadikosok számára a IX. osztályos helyek több mint felét, 55,56 százalékát szakképzésben hirdeti meg a megyei tanfelügyelőség a jövő tanévre. Tizenhat szakközépiskolai és huszonnégy hároméves szakiskolai osztályban tanítanak szakmát, harminckettőben az elméleti, felekezeti, művészeti és pedagógiai képzésre esik a hangsúly. A 2016/2017-es tanév beiskolázási tervét tegnap ismertette Kiss Imre megyei főtanfelügyelő. Az elméleti oktatás tekintetében semmi nem változott a jelenlegi helyzethez képest, a líceumok ugyanannyi osztályt indíthatnak szeptemberben, mint tavaly. Az egyetlen pedagógiai osztály a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben kapott engedélyt. A sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Főgimnázium, amely tavaly külön minisztériumi jóváhagyással működtette a pedagógusképzést, idén ilyen szakot nem indíthat, de a Székely Mikó Kollégiummal és a Mikes Kelemen Elméleti Líceummal ellentétben, ahol három-három osztályba hirdetnek felvételit, a megyeközponti román középiskola négy osztályban kínálhat helyeket. Összesítve: huszonöt elméleti, három-három felekezeti és művészeti, egy pedagógiai és tizenhat szakoktatási osztály indításáról döntött a megyei tanfelügyelőség az érettségivel végződő középiskolai oktatás jövő tanévi beiskolázását tekintve. A hároméves szakiskolában huszonnégy IX. osztályban kínálnak fel helyeket a jelenlegi nyolcadikosok számára. A közmunkálatügyi szerelések, mechanika, fafeldolgozás, textil- és bőripari, élelmezés és turisztika szakra várnak több jelentkezőt, a középiskolai szakoktatásban többek között környezetvédelem, elektronika és automatizálás, erdőgazdálkodás is szerepel a kínálatban. Kiss Imre fontosnak tartja, hogy idén a korábbinál jóval több vállalkozó jelezte, fogadna szakiskolai diákokat gyakorlatra. Bár a törvény nem biztosít jelenleg semmiféle kedvezményt azoknak a vállalkozóknak, akik gyakorlati oktatásban részesítik a szakiskolásokat, szükségük van képzett munkaerőre, akiket ők tanítanak be, ezért vállalnak el tanoncokat – vélekedett a főtanfelügyelő. Az iskolák bővítették korábbi partnereik körét, és a megyei kereskedelmi és iparkamara is beszállt a gyakorlati oktatás népszerűsítésébe, így már most van annyi diákra felajánlás, ahány helyet hirdetnek a hároméves szakiskolai oktatásban – közölte az elöljáró. A cégek keresnek textilipari szakembereket, asztalosokat, autószerelőket, géplakatosokat, esztergályosokat, festőket, mázolókat, kőműveseket, szakácsokat, pincéreket, bolti elárusítókat, de nem minden esetben tudják vállalni a gyakorlati oktatást, mert az sok felelősséggel, utánajárással, bürokráciával jár. Ha viszont kapnának támogatást, különböző kedvezményeket erre a célra, talán bátrabban jelentkeznének diákok foglalkoztatására – véli a főtanfelügyelő. Az iskolák, a helyi társadalmi párbeszéd csoport és a megyei tanfelügyelőség közösen elkészített beiskolázási tervét a 2015 szeptemberében VIII. osztályba iratkozott 2017 diákra méretezték. Tudatában vannak annak, hogy a lemorzsolódás miatt néhány osztály nem valósul meg, de minden diáknak meg kell adni a lehetőséget, hogy az általános iskola után továbbtanuljon – állítja a főtanfelügyelő. Készül a húsipari tanműhely Akár kora tavasszal elindulhat a sepsiszentgyörgyi húsipari szakoktatás akkreditálásának kérvényezése, ha február végéig elkészül az a tanműhely, amelynek felszerelését a magyar kormány támogatja közel harmincmillió forinttal a 2015-ben meghirdetett, A külhoni magyar szakoktatás éve program nyertes pályázataként. A székelyföldi érdekeltségű, vagyis a jövendőbeli beiskolázás tekintetében Kovászna, Hargita és Maros megyére kiterjedő húsfeldolgozói képzés beindítását Kiss Imre, a megyeközponti Kós Károly Szakközépiskola korábbi igazgatója, jelenlegi főtanfelügyelő kezdeményezte, a pályázatban felajánlva az említett iskola műhelykomplexumának kihasználatlan felületét, amelyet Potápi Árpád, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára a tavaly májusi programindítón meglátogatott és megfelelőnek ítélt. Lapunk érdeklődésére Kiss Imre elmondta, a személyét érintő tisztségcsere némileg késleltette a tanműhely kiképzésének beindítását, de a pályázat érvényesítése folyamatban, ahogy lehet, azonnal beindítják az új szak akkreditálását, és mihamarabb, talán már a jövő tanévtől elindulhat az első székelyföldi hentesképzés. Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. január 14.Sokba kerül a kétnyelvűség a Kovászna megyei oktatásbanSokba kerül Kovászna megyében a kétnyelvű oktatás a megyei tanfelügyelőség szerint, amelynek adatai alapján a többnyelvűség 190 pluszállást jelent a háromszéki oktatási rendszerben. Kiss Imre főtanfelügyelő rámutatott: a megyében dolgozó 120 magyarnyelv- és irodalomtanár bére ugyan nem okoz többletköltséget, mivel esetükben a törvény egy pluszszorzót ír elő, így a minisztériumtól kapott fizetési keret már tartalmazza a teljes összeget, viszont a kétnyelvű iskolákban kis létszámú osztályokat kénytelenek működtetni, ez pedig körülbelül hetven olyan állást jelent, amire pénzt kell elkülöníteni. Kiss Imre a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskolát hozta fel példaként, ahol átlagosan tízes létszámú, román tannyelvű osztályok működnek. „Ha a tanintézet egynyelvű volna, a gyermekeket szét lehetne osztani a meglévő másik négy osztály között, és kevesebb állásra lenne szükség” – magyarázta. Bölönben éppen fordított a helyzet, ott ugyanis kevés magyar anyanyelvű tanulónak biztosítanak külön osztályt. „A minisztériumban is meg kell érteniük, hogy a kétnyelvűség pluszkiadást jelent” – szögezte le a főtanfelügyelő. Kiss Imre annak kapcsán számolt be erről, hogy a háromszéki tanügyi rendszer költségvetése idén is hiányos, a gyermeklétszám utáni fejkvóta alapján biztosított összeg ugyanis a kiadásoknak csak 86 százalékára elég. Sikerült ugyan valamennyit lefaragni a költségekből, a tavalyi 17 százalékról ugyanis ebben az évben 14 százalékosra csökkentették a deficitet, év végén ugyanakkor a kormány is megemelte a fejkvóta egyik szorzójának értékét 20 százalékkal, de mindez nem fedezi a 15 százalékos fizetés-kiegészítést, hiszen a járulékos bérköltségek is emelkedtek. A főtanfelügyelő rámutatott: próbálják hatékonyabbá tenni a rendszert, tavaly például mintegy száz állást szüntettek meg – ennek kapcsán arra törekedtek, hogy emiatt ne kelljen elbocsátani senkit, így nyugdíjazásokkal, illetve nem teljes állások kiiktatásával oldották meg a problémát. „Április elsejéig ugyanakkor további 31 munkahelyet kell még lefaragni, különben veszélybe kerülnek a fizetések. A minisztérium ugyanis megyeszinten egységesen hagyja jóvá a bérköltségeket, és hiába van rendben a tanintézetek többsége, ha néhány iskolában, óvodában túllépik a keretet, senki nem kapja meg a juttatást” – magyarázta Kiss Imre. Az oktatási szakértő arra is rámutatott: bizonyos helyzetekben nem működik a fejkvóta alapú finanszírozás, hiszen például a kis falvakban az óvodába és az elemi iskolába csak tucatnyi gyermek jár, de óvónőt és tanítónőt kell alkalmazni összesen két és fél teljes munkaidőnek megfelelő normával, holott ezeket az állásokat 56 gyermek után fizetett összeggel tudnák fenntartani. Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár) 2016. január 25.Nem hoz oktatási reformot az új kerettantervAz oktatási minisztérium által közvitára bocsátott három kerettanterv-tervezet egyikét sem tartják elfogadhatónak a magyar oktatási szakemberek. Szerintük ezek nem veszik figyelembe a kisebbségi oktatás sajátosságait, ugyanakkor a teljes romániai tanügy problémáit sem orvosolják. A minisztérium tavaly éppen karácsony előtt bocsátotta közvitára a tervezeteket, amelyekre január 23-áig, szombatig várták a pedagógusok, diákok, szülők, civil és szakmai szervezetek észrevételeit, javaslatait. A három változat a különböző tantárgyakhoz rendelt heti óraszámban, illetve a választható tárgycsoportokban különbözik. Király András oktatási államtitkár a Krónika érdeklődésére hétvégén elmondta, több mint hatezer észrevétel futott be a minisztérium honlapjára, ezeket feldolgozzák, csoportosítják, és a figyelembevételükkel kell elkészülnie az 5–8. osztályosok új tanterve. A hatalmas menynyiségű javaslat feldolgozása több hétbe is beletelik, így a végleges kerettantervre még várni kell – szögezte le a szakpolitikus. Király András elmondta, a kisebbségi oktatással megbízott államtitkárság is véleményezte a közvitára bocsátott anyagot, és kifejtették, hogy egyik változatot sem tartják elfogadhatónak. „A kerettantervnek az oktatás reformját kell tükröznie, a tanügyi törvényben leszögezett nyolc alapkészség fejlesztésére kell hangsúlyt fektetni, ebből a megközelítésből pedig nem lehet csak óraszámokat megadni, anélkül hogy pontosan meghatároznánk a tananyagot" – magyarázta az államtitkár. Túl sok óra – a magyaroknak még több Ugyanakkor a megadott óraszámot túl soknak tartják, még a román oktatásban is, a kisebbségi osztályoknak pedig ehhez még hozzáadódik a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyarság története – ez így például hetedik osztályban már heti öt pluszórát jelent. „Rugalmasabb tantervet szeretnénk. Lényegében nem az óraszám a döntő, elsősorban azt kellene leszögezni, hogy mit és mennyi idő alatt akarunk megtanítani a gyerekeknek, ehhez kell majd utólag óraszámokat rendelni" – mondta Király. Szerinte el kell magyarázni a tanároknak is, hogy az óraszámcsökkenés nem jelenti feltétlenül azt, hogy veszélybe kerül a katedrájuk, állások szűnnek meg. Mint hangsúlyozta, meg kell adni a lehetőséget a pedagógusnak, hogy a kötelező órák után felzárkóztató vagy tehetséggondozó foglalkozásokat tartsanak. „Adjuk meg végre az esélyt a diákoknak, hogy egy rugalmas, valóban 21. századi tantervből profitálhassanak, a jelenlegi, 20. század közepére jellemző helyett" – vonta le a következtetést Király András. Egyik terv sem jó Háromszéken módszertani csoportot hoztak létre, hogy kielemezzék a terveket, és megfogalmazzák a javaslataikat, ám arra a következtetésre jutottak, hogy a minisztérium egyik tervezetét sem tartják elfogadhatónak. „Így nagyon nehéz dolgunk volt, hiszen a három tervezet kapcsán más és más kifogások merültek fel. Talán a hármat összegyúrva, azt is módosítva és kiegészítve elkészülhetne egy ötödik, elfogadható változat" – fogalmazott Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónika megkeresésére elmondta, összesítették a hozzájuk beérkezett javaslatokat, azokat csoportosítva elküldték a minisztériumnak, ám meglátása szerint egy teljesen új kerettanterv-tervezetre van szükség, a közvitára bocsátott három közül egyet sem lehet elfogadhatóra módosítani. Variációk tantervre Kiss Imre hangsúlyozta, több vitatott kérdéssel szembesültek, például több olyan vélemény elhangzott, hogy az óraszámcsökkentésnek nem feltétlenül azt kell jelentenie, hogy a diák kevesebb időt tölt az iskolában. „Nem ez lenne a cél, hogy a gyereket déli 12 órakor már hazaküldjük. Olyankor a szülők még dolgoznak, a gyerek csavaroghat. Inkább az a lényeg, hogy kevesebb legyen a tananyag, a diák mindent sajátítson el az iskolában, s ha hazamegy, már ne kelljen házi feladatot oldania, tanulnia, akkor inkább pihenjen, szórakozzon" – részletezte a megfogalmazódott elképzeléseket a főtanfelügyelő. Szerinte a tananyagcsökkentés a fontos, mert hiába lesz heti két földrajz- vagy történelemóra helyett csak egy, ha ugyanazt a mennyiségű anyagot kell rövidebb idő alatt megtanítani. Kiss úgy látja, az opcionális tantárgyakat is lehetne változatosabbá tenni, például féléves tananyagot kidolgozni, így egy tanévben két témát lefedni. Több vélemény fogalmazódott meg arról is, hogy a második idegen nyelvet továbbra is ötödik osztálytól vezessék be a kisebbségi oktatásban, vagy ráér csak kilencediktől, akkor viszont az első idegen nyelvet emelt óraszámban lehetne tanítani. „Feltétlenül szükség van a heti két tornaórára, a művészeti nevelés, a zene, a rajz sem maradhatna ki, ám megoszlik a vélemény a számítástechnika-óráról, hiszen nincs sok értelme már ötödikben betenni informatikaórát, és a számítógép kezelés alapjait tanítani azoknak a gyerekeknek, akik a saját szüleiket is kioktatják ebben a kérdésben" – sorolta a szükségesnek tartott módosításokat Kiss Imre. Hozzáfűzte: a hatodiktól az órarendben szereplő technikai órákon pedig inkább a gyakorlati oktatásra kellene fektetni a hangsúlyt, de ennek meg is kell akkor teremteni a feltételeit. „A fizika- és kémiaórákat integráltan kellene tartani, inkább természettudományi ismereteket tanítani" – ecsetelte a szakember, aki szerint az a fontos, hogy miként töltik majd fel tartalommal a tantervet. Szerinte azt kell leszögezni, hogy nyolcadik vagy tizenkettedik osztály végére, mit kell tudnia a diáknak. „Ha például matematikából kevesebbet tanítunk meg, akkor az egyetemi oktatás programját is ahhoz kell majd igazítani" – hívta fel a figyelmet Kiss Imre. Amint arról több ízben is írtunk, az új tanterveket és tankönyveket az oktatási törvény értelmében fokozatosan vezetik be, a mostani harmadik osztályosok és a náluk kisebbek tanulnak már az új tanterv szerint. Ezt kellene folytatni 5–8. osztályban is, tehát a 2017–2018-as tanévtől. Jelenleg az 5–8. osztályban a 2001-ben jóváhagyott tantervek szerint oktatnak. Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár) 2016. január 27.Veszélyben a háromszéki falusi iskolákVészesen csökken a gyereklétszám a háromszéki falvakban, ahol csak nagy erőfeszítések árán tudják fenntartani az óvodát és az elemi iskolát. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő keddi sajtótájékoztatóján elmondta, több mint harminc tanintézetben csak néhány óvodás, illetve elemista van. „Ezekben a falvakban 3-4 gyerek jár óvodába, és az összevont osztályban tanulók száma sem éri el a tízet. Feltevődik a kérdés, hogy meddig lehet ezeket fenntartani” – mutatott rá a főtanfelügyelő. Kifejtette, arra törekednek, hogy egyetlen iskolát-óvodát se zárjanak be, hiszen azzal is csökken a település fiatalításának az esélye. Ugyanis ha a faluban nincs tanintézet, akkor a fiatalok még inkább megfontolják, hogy ott maradjanak, vagy éppen odaköltözzenek. Kiss Imre szerint egy falu jövője, a tanintézetek életképessége is a gazdasági fejlődéstől függ. „Egyértelmű, hogy a falvaink elöregedtek, és ez nemcsak Kovászna megyei jelenség, a fiatalok akkor maradnak a településen, ha van munkalehetőség, beindíthatnak egy saját vállalkozást, vagy kiépült az infrastruktúra, és megoldott az ingázás. Ha ezek a feltételek nem adottak, a fiatalok elvándorolnak, nincsenek kisgyerekek az óvodában, majd az elemiben” – mutatott rá az összefüggésekre a főtanfelügyelő. Hozzátette, hogy eddig annak ellenére igyekeztek megtartani az iskolahálózatot, hogy sem a jóváhagyott állásszámba, sem a költségvetési keretbe nem fértek bele. Kovászna megyében 313 tanintézet működését hagyták jóvá a következő tanévre, az ideihez képest csak kisebb módosításokat hajtottak végre. A zoltáni Bethlen Kata Általános Iskola működését például felfüggesztették, mert az óvodába nem iratkozott be egyetlen gyerek sem, az öt kisiskolást pedig átvitték a gidófalvi iskolába. Hasonló megoldás született a komollói iskola esetében is, az oda beíratott tizenkét kisdiák Rétyen folytatja tanulmányait, és így a községközpontban sem kell öszszevont osztályokat működtetni. Kiss Imre leszögezte, a falusi kisiskolák megtartására az egyetlen eszközük, hogy minőségi oktatást próbálnak biztosítani. Ugyanis ezáltal próbálják elérni, hogy azt a néhány gyereket se vigyék el a szüleik a községközpontba vagy a közeli városba. Ennek érdekében például tavasszal továbbképzéseket szerveznek az összevont osztályokban alkalmazható sajátos módszerekről. Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár) 2016. január 28.Bezár az étfalvi iskola – Fogynak a gyermekek a háromszéki falvakbanHáromszéken legalább harminc olyan óvoda és iskola működik, ahová három-négy óvodás jár, és egyetlen összevont osztályban tanul nyolc-tíz diák. Bár pénzügyi szempontból nehéz fenntartani ezeket, a megyei tanfelügyelőségnek nem áll szándékában bezárni egyetlen óvodát, iskolát sem, de ahol nincs gyermek, ott az oktatás magától megszűnik. Az étfalvi óvoda már korábban bezárt, szeptembertől az Árva Bethlen Kata Elemi Iskola kapujára is lakat kerül. A megye iskolahálózatában jövő tanévtől bekövetkező változásokról Kiss Imre főtanfelügyelő elmondta, bár sem az oktatási minisztérium által megszabott álláskeret, sem a költségvetés nem elegendő, támogatják a kis létszámú egységek működését is, mert ha egy településen megszűnik az iskola, kevés az esély arra, hogy fiatalok telepedjenek oda. Falvaink életképessége az oktatás meglététől és a gazdasági lehetőségektől függ, ezért a végsőkig ki kell tartani a kis iskolák mellett – véli a főtanfelügyelő, de az étfalvi iskolát már nem lehet megmenteni, mert a jelenlegi negyedikesek szeptemberben elhagyják az elemit, és Gidófalván tanulnak tovább, utánpótlás pedig nincs. A tanító címzetes pedagógus, elhelyezése kötelező, azt ellenben még nem tudni, hogy ősztől hol fog tanítani. A komollói Erdősi Sylvester János Elemi Iskolában is, ahol jelenleg az előkészítőtől negyedik osztályig tizenketten tanulnak, ősztől felfüggesztik az oktatást, a diákokat iskolabusszal szállítják a rétyi Antos János Általános Iskolába – tájékoztatott Kiss Imre, aki szerint a komollói gyermekek ezzel csak nyernek, mert a községközpontban minden évfolyamon önálló osztályok fognak működni. Hosszú a sora a kis létszámú iskoláknak, ahol az összevont osztályokban tanítóknak óriási többletmunkát kell végezniük, őket segítik azzal, hogy tavasszal továbbképző tanfolyamot szerveznek számukra, ami által ezekben az osztályokban is növelik az oktatás színvonalát – közölte a főtanfelügyelő. Jövő tanévtől néhány formai változtatásra is sor kerül: a papolci iskola elveszíti jogi önállóságát, a zágoni Mikes Kelemen Általános Iskolához csatolják, a sepsiszentgyörgyi 3-as óvoda a Benedek Elek Napközi Otthon részévé válik, a megyeközponti, ugyanabban az épületben működő Pinokkió és Hamupipőke óvoda és napközi otthon ezentúl csak Pinokkió néven szerepel, újra kinyit a kézdivásárhelyi 3-as óvoda, és a Molnár Józsiás Általános Iskolához tartozó oroszfalusi elemi iskola külön egységként (de nem pénzügyi központként) szerepel ezután a hálózatban. Az új tanévben Háromszéken háromszáztizenhárom állami oktatási egység (a jelenlegi háromszáztizenöt helyett) és a kézdivásárhelyi magán egészségügyi technikum fog működni hetvenkilenc (eggyel kevesebb, mint idén) pénzügyi központtal. Fekete Réka Háromszék. Erdély.ma 2016. január 28.Iskolák, osztályok szűnnek meg Székelyföldön, a szakoktatást viszont erősítikIskolák, osztályok szűnnek meg jövő tanévtől Hargita és Kovászna megyében – derül ki a 2016/2017-es beiskolázási tervekből. A két székely megyében viszont új szakosztályokat indítanak, az oktatásba a vállalkozókat is bevonják. Háromszéken a beiskolázási terv azt mutatja, hogy a falvak elöregedése miatt veszélybe kerültek elemi (I-IV) osztályok, iskolák, és az erőfeszítések ellenére néhány iskola megszűnik. Kiss Imre főtanfelügyelő elmondta: Kovászna megyében ősztől 313 tanintézet működését hagyták jóvá, így a 2015/2016-os tanévhez képest kevesebb iskola indul majd. A gyereklétszám csökkenése miatt fel kellett függeszteni a zoltáni általános iskola működését, a falu óvodájába ugyanis egyetlen gyereket se írattak be, az öt elemi iskolás diák pedig a gidófalvi iskolában folytatja tanulmányait. Hasonló helyzetben van a komollói általános iskola, ahonnan a 12 diákot a községközponti, rétyi iskolába helyezték át, így ott lesz elég diák ahhoz, hogy ne kelljen összevont osztályokban tanítani. Kiss Imre felhívta a figyelmet arra, hogy a háromszéki falvakban csak nagy erőfeszítések árán tudják fenntartani a meglévő oktatási intézményeket. Rámutatott: több mint 30 tanintézetben alig néhány gyerek iratkozott be, van, ahol csak 3-4 gyerek jár óvodába, az elemi iskola összevont osztályaiban pedig a diáklétszám nem éri el a tízet. Kiss Imre hangsúlyozta, próbálják megakadályozni, hogy egyetlen tanintézetet se kelljen bezárni, mert ha a faluban nincs óvoda vagy iskola, a fiatal családok még inkább megfontolják, hogy elköltözzenek. A háromszéki oktatási szakember szerint a település gazdasági fejlődésétől függ a tanintézetek életképessége és a falu jövője. Magyarázata szerint a fiatalok csak akkor maradnak vidéken, vagy akkor költöznek oda, ha van a településen munkalehetőség, ha saját vállalkozást alapíthatnak, ha van fejlett infrastruktúra és megoldott az ingázás. Ha ezek nem teljesülnek, a fiatalok elköltöznek, nem lesz gyerek az óvodába és iskolába, és elöregedik a település - figyelmeztetett a szakember. A szakoktatásra gyúrnak rá A középiskolai (IX-XII) oktatásban újdonságnak számít, hogy a megyében a vállalkozói igények alapján a szakoktatás fele terelnék a diákokat. A terv szerint ősztől 40 kilencedik osztály indulhat a szakoktatásban, 16 a szaklíceumban és 24 a hároméves szakiskolában. Kiss Imre elmondta, a beiskolázási terv elkészítéséhez első alkalommal kérték a Kereskedelmi és Iparkamara támogatását. A kamara több mint 3000 vállalkozónak juttatta el a kérést, hogy kínáljanak lehetőséget a gyakorlatozó tanulóknak, emellett a szakiskolák is mozgósították kapcsolataikat, így a következő tanévben 1100 diák gyakorlati oktatását vállalták fel a cégek. A főtanfelügyelő szerint több cégvezető is visszajelzett, hogy nem tud gyakorlatozó diákokat fogadni, ám az iskola elvégzése után alkalmazni tudja a friss végzősöket. A legtöbb helyet a textil- és faiparban ajánlották fel, így legtöbben a nadrággyárakban és asztalosműhelyekben tudnak gyakorlatozni a háromszéki diákok. Az érintettek havi 200 lejes állami ösztöndíjat is kapnak, de arra is van lehetőség, hogy a cégek fizetést adjanak a náluk gyakorlatozó tanulóknak. Kiss Imre szerint a vállalkozók számára is ösztönzőbb lenne, ha az állam finanszírozná a diákok gyakorlati oktatását, vagy ha a cégek adókedvezménybe részesülnének, ha vállalják a fiatalok képzését. Hargita megyében kevesebb elemi és előkészítő osztály indul A 2016/2017-es tanévre vonatkozó beiskolázási terv szerint a következő tanévtől csökken az előkészítő és az elemi osztályok száma Hargita megyében, összesen 554 előkészítő és 882 elemi osztály indítását kérték a tanintézmények vezetői. A jövő tanévtől a középiskolai osztályok száma is csökkenhet kettővel, 89-ről 87-re. A megszűnő osztályokat viszont új szakosztályokkal pótolják. A Székelyhonnak nyilatkozó Kedves Mónika, a Hargita megye szakoktatásért felelős tanfelügyelő elmondta: a szakiskolai oktatásban jövő tanévre összesen 32 osztályt terveznek a megyében. Hozzátette, új profilú osztály nem lesz a szakiskolákban, csak az eddigiekben is alkalmazott tagozatok közül szűnnek meg vagy indulhatnak újra szakok. A Hargita Népe úgy tájékoztatott, hogy jelenleg 29 szakosztály működik a megyében, 25 magyar és 4 román tannyelvű, az új tervben 28,5 magyar, illetve 2,5 román tannyelvű szerepel. Balánbányán indítanak egy kétnyelvű lakatos osztályt, innen a két és fél osztály. A minisztériumba jóváhagyásra elküldött beiskolázási terv szerint Csíkszéken az eddigi 12 szakiskolai tagozat helyett jövőre 13-at terveznek. Gyergyószentmiklóson és környékén jelenleg három szakosztály működik, a következő tanévben öt indulhat. Udvarhelyszék esetében ősztől kilenc szakiskolai osztály alakulhat a mostani nyolc helyett. Székelykeresztúr térségében az eddigi három szakosztály eggyel egészülne ki, azaz négy szakiskolai ág indulna. Maroshévízen van csak csökkenés, ott az eddigi két osztály helyett egyet tervez a megyei tanfelügyelőség. Csíkban egy fél asztalos/ács, valamint egy egész szakács osztállyal egészülhet ki a szakoktatási paletta, továbbá jövőtől nem lenne könnyűipari szak. Gyergyóban és környékén két új faipari szakosztályt terveznek, Udvarhelyen kertész szakot indítanák pluszba, és az eddigi autószerelő tagozat a szakoktatás helyett csak a középiskolai oktatásban indulna. Székelykeresztúron kereskedő és bolti eladó tagozat is lehet jövőtől, Maroshévízen pedig a textil osztály szűnhet meg. A terv szerint a posztlíceumi osztályok száma is nő: a jelenlegi 10-ről 13-ra. A terveket a minisztériumnak is jóvá kell hagynia, így a jóváhagyás és a gyereklétszám függvényében még változhat az indítandó osztályok száma. maszol.ro 2016. január 29.Igénylik a vallásoktatástA háromszéki diákok 91,73 százaléka kérte folyó tanévben a vallásórát, de már megkezdték az igénylések begyűjtését jövőre is, mert a pedagógusok versenyvizsgája, az áthelyezések előtt tudni kell, hogy a különböző felekezetű vallástanárok hol és hány csoportban fognak tanítani szeptembertől – közölte Kiss Imre megyei főtanfelügyelő. Szerinte a kérelmezők magas aránya vidékünkön egészséges, keresztény magatartásra vall. Az oktatási minisztérium tavaly tanév közben módosította a szabályozást, 2015 márciusától nem azoknak a szülőknek kell kérést benyújtaniuk az iskolában, akik szeretnék, hogy gyermekük ne vegyen részt a vallásórákon, hanem azoknak, akik egyetértenek a vallásoktatással. Annak ellenére, hogy az egyházak a változtatással nem értettek egyet, mert attól tartottak, ha minden tanév elején kérni kell az órákat, lesznek szülők, akik elfelejtik, elhanyagolják, a szaktárca a módosítást tavaly júniusban törvénybe foglalta. (fekete) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 7.Reform helyett túlterhelik a diákokat„Ez a kerettanterv minden, csak nem gyermekközpontú” – értékelte a Krónikának az oktatási minisztérium által kedden ismertetett alapdokumentumot Ferencz S. Alpár történelemtanár, a Romániai Pedagógusok Szövetségének elnöki tanácsadója. A volt Hargita megyei főtanfelügyelő szerint az 5–8. osztályosok esetében a 2017–2018-as tanévtől életbe lépő dokumentum már rövid távon súlyosbítja az oktatás helyzetét, hiszen növeli az eddig is túl magasnak ítélt óraszámot, és beszűkíti az iskolák választási lehetőségét, ami a magyar oktatás esetében hatványozottan jelentkezik. Király András államtitkár és a lapunk által megkérdezett oktatási szakemberek már csak a tartalom, azaz a tananyag csökkentésében és a pedagógusok felelős, innovatív hozzáállásában bíznak. „Ez a kerettanterv minden, csak nem gyermekközpontú, ugyanakkor erősen centralista” – értékelte a Krónikának az oktatási minisztérium által kedden ismertetett új dokumentumot Ferencz S. Alpár történelemtanár, a Romániai Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöki tanácsadója. A szakember rámutatott, hogy az 5–8. osztályosok számára kidolgozott új alapdokumentum, amely a többségi oktatásban a jelenlegi 30-ról 34-re emelte az órák számát, a kisebbségi oktatásban ennél is nagyobb óraszámhoz vezethet. Kifejtette, a magyar oktatásban számolni kell legalább heti 3 magyarórával, 6–7. osztályban a kisebbségtörténelemmel, ami kiharcolt jog, így értelemszerűen a tantervben a helye. „Kisebbségi oktatásban tehát meghatványozódik az órák száma” – hívta fel a figyelmet a csíkszeredai József Attila Általános Iskola pedagógusa. Diszkrimináció vagy eredmény? Személyes véleményének hangot adva Ferencz S. Alpár súlyosan diszkriminatívnak ítélte a minisztériumnak a kisebbségi oktatáshoz való hozzáállását, ugyanis Adrian Curaj tárcavezető úgy állt ki ismertetni az új alapdokumentumot, hogy nem készítette elő a teljes palettát. „Itt nemcsak a kisebbségi oktatással, hanem a vokacionális vagy más oktatási formákkal kapcsolatosan is diszkriminatív. A tanügyminisztérium ezzel azt adja tudtunkra, hogy őt nem érdekli annyira, vagy másodsorban érdekli a kisebbségi oktatás” – mutatott rá az oktatási szakember. Ferencz S. Alpár szerint a szaktárca azzal is diszkriminál, hogy a kisebbségi oktatásban a második idegen nyelvnek a lehetőségét is elveszi azáltal, hogy opcionálissá teszi a többségi oktatásban amúgy kötelező tantárgyat. Mint magyarázta, míg az egyébként a kötelező tárgyak után a gyerekek „felszusszanását” segítő opcionális tantárgyak keretét tekintve eddig sem volt rózsás a helyzet, további leépülés várható. Az olyan megyékben ugyanis, mint Hargita – ahol a jelenlegi finanszírozási rendszer nem teljes – várhatóan a spórolási intézkedéseknek elsőként a választható tárgyak esnek majd áldozatul, azaz az iskolának nem lesz pénze kifizetni az ezeket oktatókat, tehát nem is fogja beválasztani a kínálatába. „Ilyen körülmények között a kisebbségi oktatás nemhogy heti 34-nél is nagyobb óraszámmal fog rendelkezni, hanem olyan megyékben, ahol a finanszírozás nem elegendő, teljes mértékben a kerettantervvel fog maradni” – mutatott rá a kisebbségi oktatást érintő másik, szerinte szintén jogcsorbító intézkedésre a volt Hargita megyei főtanfelügyelő. Vele ellentétben Király András oktatási államtitkár az RMDSZ és szakértői vívmányaként értékelte az intézkedést, rámutatva: azáltal, hogy a második idegen nyelv opcionálissá vált, a tanintézetek eldönthetik, bevállalják vagy sem, hisz amennyiben lemondanak róla, heti két órával kevesebbet lesznek a diákok az iskolában. „A tantervet nem lehet a divatos nagy iskolák elvárásaihoz igazítani. A magyar nyelvű oktatásban több mint ezer általános iskola van, a vidéki, létszám alatti osztályokban még az első idegen nyelv oktatása is gondot jelent, ezért tartottuk fontosnak, hogy az iskola dönthesse el, bevállalja vagy sem a másodikat is” – értékelte a döntést lapunknak a szakpolitikus. Eljátszott játék előre meghozott döntésekkel? Kérdésünkre, hogy az új kerettantervben felfedezhetők-e az RMPSZ többoldalas dokumentumban összefoglalt és megindokolt javaslatai, az oktatási szakember nemmel válaszolt. „Első ránézésére azt válaszolnám: nem. Nekem nagyon az az érzésem, hogy ez egy eljátszott játék előre meghozott döntésekkel” – értékelte a minisztérium által kidolgozott három tervezetvariánst és az azokkal kapcsolatos közvitát Ferencz S. Alpár. „Ez az a fajta kerettanterv, amely már rövid távon súlyosbítja, súlyosbítani fogja a közoktatás helyzetét. Továbbra is egy olyan kerettantervet dobtak piacra, amely igazodik a jelenlegi tanügyi realitásokhoz, és nem azt a célt szolgálja, hogy bármilyen formájú vagy mélységű reformot, illetve mentalistás- vagy paradigmaváltást indítson el” – összegezte személyes véleményét az oktatási szakember. Tananyagtól, pedagógustól függ a javítás lehetősége Az, hogy a minisztérium által még merevebbé tett kerettanterven lehet-e javítani, a hozzárendelt tananyagtól és a pedagógusok hozzáállásától függ, értékelte Ferencz S. Alpár. Rámutatott, ha az óraszámot bizonyos tárgyakból csökkentik, akkor a hozzá rendelt tananyagot is csökkenteni kell, mégpedig oly módon, hogy az összóraszámból jusson pár óra felzárkóztatásra, tehetségápolásra is. „Az a pedagógus, aki eddig is modern szinten, nagyon ügyesen szelektálva a tananyagban, nagyon sokat dolgozva pluszba, hevíteni tudta tantervi körülmények között a jelenlegi tananyagnak az évültségét, mennyiségét és éppenséggel semlegesíteni a fölöslegességét, az eddigi körülmények között is tudott gyerekcentrikusan dolgozni” – hangsúlyozta az oktatók hozzáállásának a fontosságát a szakember. Azonban hozzátette, hogy sajnos ez a hozzáállás a kevésbé jellemző, ráadásul épp a sok összevissza intézkedés, a jelenlegihez hasonló helyzet merevítette a pedagógusok reakcióit, didaktikai hozzáállását. „Ha ez a kerettanterv ennyire mereven itt marad, és ennyire fix számok vannak benne, majdnem nulla mozgáslehetősége van egy iskolának, kivéve a néhány választható tantárgyat” – összegezte a helyzet súlyosságát Ferencz S. Hozzátette, a jelenlegi kerettantervben bizonyos tantárgyaknál volt választási lehetőség, az iskola dönthette el, hogy azt heti hány óraszámban tanítja, illetve egyáltalán tanítja-e, az új alapdokumentum azonban sokkal rögzítettebb, centralistább: ezt is megvonja, teljesen beszűkítve a mozgásteret. „Túlterheljük a gyereket” – mutatott rá az intézkedés legnagyobb hátrányára Ferencz S. Hiába lobbizott az RMDSZ? Az oktatási szakemberhez hasonlóan Király András államtitkár a túl nagy óraszámot tartja az új kerettanterv legnagyobb hátrányának. A szakpolitikus is abban bízik, hogy legalább a következő időszakban kidolgozandó tanterveken könnyítenek, és a magas óraszámra hivatkozva nem tesznek rá a jelenlegi csomagra. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ folyamatosan lobbizott a csökkentett óraszám mellett, ám érveiket nem vették figyelembe, arra hivatkozva, hogy a közvita során a többség a most elfogadott forma és óraszám mellett foglalt állást. Szerinte egyértelműen kiderült, hogy a romániai oktatás nem elég hatékony, amit a különböző vizsgák, felmérések eredményei is alátámasztanak, a minőségen javítani kellene, de ez csak úgy valósítható meg, ha a különböző tantárgyak programját könnyítik. „A most elfogadott, a 2017– 2018-as tanévtől életbe lépő keret alapján a következő időszakban dolgozzák ki az évfolyamok tantárgyankénti tanterveit, reméljük, hogy a magas óraszámra hivatkozva nem terhelik tovább ezeket. Minden évfolyamon egy-két fejezetet át kell vinni a következő évre, így a jelenlegi 5–8 osztályos tananyag egy részét már középiskolában tanulnák a diákok, így jobban elsajátíthatnák az alapokat. Erre azonban nincs garancia, csak megvan rá a lehetőség” – mutatott rá Király András. Minden a tartalomtól függ Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint az óraszámot is csökkenteni kellett volna, de ha nem történt meg, legalább a programokat kell úgy kidolgozni, hogy az a gyerekek érdekeit szolgálja. A háromszéki szakember abban bízik, hogy a tantervek összeállításával hozzáértő, kompetens pedagógusokat bíznak meg. Emlékeztetett, hogy már a közvita során felmerült: talán nem az a megoldás, ha a diák kevesebb időt tölt az iskolában, és esetleg az utcán csavarog, amíg a szülei dolgoznak, hanem hogy szellősebb legyen a tanterv, ne terheljék túl. Fontos lenne, hogy a tanárok, a tanintézetek kapjanak nagyobb szabadságot a sajátos arculat kialakítására, ehhez viszont szükség van arra, hogy több legyen a választható tárgy, osztotta meg álláspontját Kiss Imre. Rámutatott, még ezután elemzik tüzetesen az új kerettantervet, de első tanulmányozás után úgy tűnik, nem hozott sok változást, ezért lényeges, hogy legalább a programok módosuljanak. Kiss ugyanakkor kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint az 5–8. osztályos és a 8. utáni kerettanterveket párhuzamosan kellett volna módosítani, hogy kiderüljön: honnan indulnak, és hova akarnak eljutni Eleget tettek a társadalmi elvárásnak? Adrian Curaj oktatási miniszter egyébként az új kerettanterv keddi bemutatóján azzal indokolta az ebben szereplő magas óraszámot, hogy azt a társadalmi elvárásokra alapozták. A három tervezet vitája során ugyanis bizonyos civil szervezetek, intézmények, társadalmi csoportok a zene-, mások a történelem- vagy éppenséggel a latinórák eltűnését, csökkentett óraszámban való tanítását sérelmezték, így a szaktárca végül nem hajtotta végre a tervezett módosításokat. Így azonban a megígért reform is elmaradt, miszerint az új kerettanterv gyermekközpontúbb lesz, és jobban megfelel a technika uralta 21. századi modern társadalom elvárásainak. Bár a zene, történelem, latin és vallás megtartása mellett új tantárgyak is megjelennek benne, az informatika mellett például információtechnológiát is tanulnak a diákok, ahogy interkulturális ismereteket is szerezhetnek és a demokratikus társadalom működési szabályait is elsajátíthatják. Emellett az 5–8. osztályosoknak a jövőben külön tantárgy keretében nyílik lehetőségük személységük fejlesztésre, illetve pénzügyi és vállalkozói ismeretekre is szert tehetnek. Bíró Blanka, Pap Melinda Krónika (Kolozsvár) 2016. május 12.Kell a felzárkóztatás a felsőoktatásbanFelzárkóztatással próbálják pótolni a felsőoktatási rendszer hiányosságait az erdélyi magyar egyetemek. Az intézmények lapunk által megkérdezett vezetői a Számvevőszék jelentésére reagálva elismerték, hogy a felvételik hiánya miatt felkészületlenebbek a jelentkezők, és azzal is egyetértenek, hogy változtatni kellene a jelenlegi fejkvótaalapú rendszeren. Az összromániai egyetemekre vonatkoztatva valószínűleg helytállóak a Számvevőszék múlt heti jelentésének megállapításai, ám a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) esetében más a helyzet – jelentette ki a Krónikának Soós Anna. A BBTE rektorhelyettese, a magyar tagozat vezetője elmondta, az utóbbi években nőtt a hallgatóik száma, és meglátása szerint a jól felkészült diákok száma sem változott alapvetően, csak mivel megnőtt a létszám, kevésbé láthatók. A hallgatók közötti tudásbeli különbségeket úgy próbálják pótolni, hogy felzárkóztató előadásokat tartanak, mondta Soós Anna, aki szerint a végzősök elhelyezkedésével sincs gond. Az egyetem valamennyi szakján készített felmérésből az derül ki, hogy a végzősök 85 százaléka megtalálja az állást, amit szeretne, fejtette ki. A rektorhelyettes ugyanakkor egyetért a Számvevőszék azon javaslatával, miszerint a jelenlegi fejkvótarendszer helyett teljesítményalapú finanszírozást kellene bevezetni. „Évek óta ezt szorgalmazzuk, hiszen a jelenlegi fejkvótaalapú rendszer nem elég a minőségi munka elvégzésére. Több ízben javasoltuk az oktatási minisztériumnak, hogy a finanszírozás odaítélésekor vegye figyelembe a diákok és a tanárok eredményeit. Másrészt erőteljesen kellene támogatni a kutatást, hiszen ezzel lehet valóban hatékonnyá tenni az oktatást" – szögezte le Soós Anna. Nem vált be a bolognai rendszer A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) sem csökkent a létszám az utóbbi években, még a tandíjas helyeken sem, szögezte le lapunknak Dávid László rektor. Mint rámutatott, a környező országokkal, például Magyarországgal ellentétben, Romániában a bolognai rendszer bevezetése után növelték az egyetemi szakok számát, így egy-egy szakra kevesebben jelentkeznek. Más országokhoz hasonlítva hazánkban valóban sok az egyetem és nagy a szórás, a legjobb felkészülést biztosító tanintézetek mellett több tízezer végzőst kibocsátó „diplomagyárak" is működnek, részletezte. Dávid László szerint Romániában a bolognai rendszer nem megoldotta, hanem megnehezítette az egyetemi oktatást, hiszen az alapképzés a tudomány területén kellene felkészítse a diákot, a szakmát pedig a mesteri képzés során sajátíthatná el, ám nálunk sokan a mesterire olyan képzési formaként tekintenek, amit munka mellett is el lehet végezni. Dávid László szerint a diákok középiskolai felkészültsége sok kívánnivalót hagy maga után, amit az érettségi eredmények is bizonyítanak. „Nem olimpiász- szintű ismereteket várunk el, ám gyakran az alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában. Ilyen esetekben kötelező felzárkóztató felkészítőkön kell részt vegyenek, és az előadások után vizsgázniuk kell" – fejtette ki. Szerinte az általános színvonal csökkenése részben azzal is magyarázható, hogy az egyetemek zöme megszűntette a felvételi-rendszert. A Sapientián már eddig is több szakra felvételizni kellett, és idéntől tovább növelik ezek számát, mondta. Nagy a lemorzsolódás A magyar egyetem már évekkel ezelőtt igyekezett szorosabbra fűzni a kapcsolatot a munkaadókkal, hogy a hallgatók ne csak akadémiai tudást szerezzenek, hanem a szakmát is megtanulják, ám Dávid László szerint a képzés során nem lehet kizárólag a munkaadók igényeit figyelembe venni. „Egy frissen végzett informatikustól azt várják el a munkaadók, hogy ismerje a technológiát, ám ez a tudása 5–8 év alatt elévül, ezért a rövid távon gyakorlatba ültethető tudás mellett azt is meg kell tanulnia, hogyan fejlessze magát" – példázódott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőpiacon vannak keresett szakok, ám épp azon szakmákban a nehezebb elhelyezkedni, melyek a legnépszerűbbek a fiatalok körében. „Meg kell érteniük, nem az a fontos, hogy három-négy év jól teljen az egyetemen, hanem hogy megalapozzák a jövőjüket, és a következő évtizedek teljenek jól" – magyarázta. A rektor szerint a jelenlegi finanszírozás is lehet teljesítményalapú, ha az egyetemek komolyan veszik, és nem engedik harmad-negyedévre azt, aki nem érdemli meg. „Nálunk vannak olyan szakok, ahol 50 százalékos a lemorzsolódás, de nem tartunk meg egy diákot csak azért, hogy ne veszítsük el a finanszírozást. Az a célunk, hogy csak az jöjjön hozzánk, aki valóban tanulni akar, és a nálunk megszerzett oklevél garancia legyen a tudásra" – összegzett Dávid László. Kevésbé motiváltak az orvosjelöltek Romániában valóban sok az egyetem, így egy állami magyar egyetemnek is lenne helye – jelentette ki a Számvevőszék jelentését kommentálva Szabó Béla. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusának alelnöke úgy véli, a hazai felsőoktatásban túlkínálat van, és ez többnyire nincs összhangban a piaci kereslettel. Az orvosi szakma ellenben keresett, ha nem itthon, külföldön mindenképpen találnak állást végzőseik, így a hallgatók száma évek óta stagnál. A felkészültség ellenben valóban más minőségű: míg régen a felvételin az volt a szempont, hogy mennyi könyvet magol be a leendő orvos, ma arra kellene megtanítani a hallgatókat, miként bánjanak a beteggel, illetve, hogy a világhálón hol találják meg az ismereteket, vélte a professzor. Rámutatott: a MOGYE-n gondot jelent, hogy a kórházi ágyszámhoz viszonyítva túl sok a diák, „nem jut beteg minden hallgatónak". Szerinte a fiatalok részéről már nincs akkora érdeklődés, mint régen, nem annyira motiváltak a szakma elsajátításában, ennek az egyik magyarázata az, hogy hat év egyetem után még mindig nem dolgozhatnak, kénytelenek szakosodni. Aki szemésznek készül, arra gondol, hogy minek tanulja meg részletesen a fertőző betegségeket, példálózott Szabó Béla. Hozzátette, évekkel ezelőtt a hatezer végzős 1900 rezidenshelyre vizsgázott, most az ötezer végzős 3900 rezidenshelyre pályázhat, sőt újra ki kellett írni a vizsgát, mert a rosszul fizetett, nem túl népszerű szakokat senki nem választotta. „Ezt a jelzést figyelembe kellene vegyék a döntéshozók" – szögezte le a professzor. A teljesítményalapú finanszírozásról kifejtette, a felsőoktatásban nehezen mérhető a teljesítmény, hiszen lehet, hogy egy oktató kitűnő eredményeket mutat fel a tudományos kutatás terén, ám egy másik kollégája többet és jobban foglalkozik a diákokkal. Egyetemisták „fedezet nélkül" Míg a Számvevőszék jelentésében úgy véli, a közoktatás nehéz helyzete is hozzájárul a felsőoktatás színvonalának romlásához, Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint az egyetemek is felelősek ezért. Kifejtette: amíg kevesebb volt a tanintézet és felvételit szerveztek, jobban megszűrték a jelentkezőket, csak megfelelő szintű alaptudással lehetett bejutni. Amióta több az egyetem és megnőtt a helyek száma, egy réteg valójában „fedezet nélkül" kerül be a felsőfokú oktatási rendszerbe, mondta. A főtanfelügyelő attól tart, hogy a jelenség a jó nevű elméleti középiskolákban is megismétlődhet. „Nagy a kereslet irántuk, a nagyobb finanszírozás érdekében a tanintézetek vezetői több osztály indítását kérik, ám ez a minőség rovására mehet" – mutatott rá Kiss Imre. Mint arról beszámoltunk, a Számvevőszék a romániai felsőoktatás helyzetéről készített jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyre több egyetem és a felvételi rendszer kiiktatása miatt az elmúlt években jelentősen csökkent a színvonal. A kínálat ráadásul nincs összhangban a munkaerőpiaci kereslettel, állítja a Számvevőszék, amely szerint ezzel magyarázható, hogy egyre több a diplomás munkanélküli. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2016. május 27.A szeretet törvényei vezéreljenek utatokon (Ökumenikus ballagás)„Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is. De akik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!” – ezekkel az Ézsaiás próféta könyvéből vett gondolatokkal indította igehirdetését Bancea Gábor református lelkipásztor tegnap a sepsiszentgyörgyi magyar végzős diákok búcsúztatására tartott ökumenikus istentiszteleten a belvárosi református templomban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a történelmi magyar egyházak által tizenkilencedik alkalommal szervezett ünnepségen több mint ötszáz ballagó diákot tarisznyáltak fel szellemi útravalóval, lelki táplálékkal. Hagyományosan az iskolazászlók bevonulásával kezdődött a templomi ballagás Péter Sándor, a pedagógusszövetség háromszéki elnöke szerint ez az ünnepség hitvallás amellett, hogy a pedagógusok bíznak a fiatalokban, abban, hogy tanítványaik meg tudják vívni az élet harcait, és sikeresek lesznek. Azt kívánta a ballagóknak, legyen számukra az iskolában eltöltött tizenkét, tizenhárom esztendő érlelő erejű jövőjük tekintetében. Bancea Gábor tiszteletes igehirdetésében hangsúlyozta: az élet állandó megérkezésekből, befejezésekből és újrakezdésekből áll, amelyek arra késztetnek, hogy mozdítsunk valamit az élet kerekén, a diákoknak pedig azt kívánta, hitüket, erejüket állítsák a jónak szolgálatába. A pedagógusnak, aki képes feltétel nélkül szeretni tanítványait, és meglátja bennük a csillagot, a tehetséget, legnagyobb feladata harcolni a tudatlanság és hitetlenség ellen – mondotta. Rajtatok áll a jövő, akik úgy álltok itt, mint amikor útra készül az ember és számot vet, visszatekint a megtett útra, be akarja fürkészni az ismeretlen, beláthatatlan jövendőt – mondta imájában Kovács István unitárius lelkész. Kérte Istent, áldja meg lépteiket, kételyeiket és bizonytalanságaikat, adja meg, hogy tudják, helye van életükben a kétkedésnek, de helye van a győzelemnek, a túlsó partra jutás hitének is. És áldja meg a pedagógusokat, akik elengedik tanítványaikat, de ők maradnak tovább adni a hitet a magvető lelkesedésével – zárta imáját. Sztakics Éva alpolgármester arról beszélt, hogy tanáraik és lelkipásztoraik jelenlétében indítják útnak a végzősöket, jelezve, hogy tudásuk, egyéniségük nekik köszönhetően teljes. Szólt arról, európai emberként nagy szükségünk van hitünkre, mert egész európai kultúránkat, életünket olyan külső veszélyek fenyegetik, amelyeket közös keresztény tanúságtételünk tud csak megmenteni. „Abban bízunk, hogy szülők, tanárok, lelkészek olyan embereket engednek útnak, akik fel vannak készülve az életre, tudják, mi a hűség és az alázatosság. Bízom benne, hogy tudtok hűségesek lenni nemzetünkhöz, Istenünkhöz, anyanyelvünkhöz, szülőföldünkhöz, városunkhoz, ahhoz a városhoz, ahol felnevelkedtetek. A szeretet törvényei vezéreljenek utatokon.” Márton Áron reményről szóló gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel Lászlóffy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke, aki ifjúként ministrált a mártírpüspök szabadulásakor. Kérte a ballagó diákokat, továbbra is szeressék és segítsék egymást, szorítsák egymás kezét. Felelősséget vállalni kötelesség, kiváltképpen amikor nemcsak önmagunkért, hanem egy közösségért, szülőföldünkért, nemzeti megmaradásunkért tesszük – hangsúlyozta Kiss Imre megyei főtanfelügyelő, aki szerint szerencsés az a diák, aki az iskolában azt is megtanulja, hogy a teljes és boldog élet tudatos választásokról, megfontolt döntésekről szól. Aki tanításra adta életét, nem szeretné meddőnek látni a munkáját egyetlen diák tekintetében sem, szakmai elhivatása, hogy oktasson, neveljen, ezért a pedagógus maximalista, tökéletesnek akarja látni tanítványait – mondotta. Szabó Margit, az RMPSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke a jelen pillanat megélésének fontosságáról beszélt, az áldásban Szabó Lajos kanonok az Istenhitről, a reményről szólt, ami több mint ezer éve megtart minket, magyarokat a Kárpát-medencében. A tizenkilencedik ökumenikus ballagáson verset mondott Fazakas Laura ( Székely Mikó Kollégium), népdalokat énekelt Szabó Réka Fruzsina ( Mikes Kelemen Elméleti Líceum), zenés produkcióval fellépett a Református Kollégium egy kis csoportja (felkészítő Szilágyi Andrea), egyházi énekeket adott elő a Plugor Sándor Művészeti Líceum Lőfi Gellért vezette, idén országos első díjas Campanella gyermekkórusa és közreműködött az iskola fúvószenekara Maksai József vezetésével. Házigazdaként az ünneplő közösséget köszöntötte és a szolgálattevőknek köszönetet mondott Pap Attila lelkipásztor. A szervezők könyvajándékot adtak át a hét iskola igazgatójának, az ünnepség himnuszaink eléneklésével ért véget. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. május 30.„Fel búcsúcsókra, cimborák!”Elballagott a háromszéki végzősök egy része Idén 2070 nyolcadikost és közel 1500 tizenkettedikes diákot csengetnek ki a megyében, közülük hétvégén több mint hatszázan ballagtak el. A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum pénteken 104 végzősét búcsúztatta, a Gábor Áron Szakképző Líceumban szombaton 107, ugyancsak aznap Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban 109, a Plugor Sándor Művészeti Líceumban 50, a Berde Áron Gazdasági Szakközépiskolában 80, a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceumban 89 diákot búcsúztatott az iskolacsengő. Eltrombitált Gaudeamus Utolsót szólt nemcsak a csengő, de a trombita is a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakképző Líceumban. A klasszikus Gaudeamus igiturt ugyanis Szép Szilamér, a Plugor Sándor Művészeti Líceum diákja trombitálta el azalatt, míg a négy osztály 80 tanulója az iskolazászló alatt kivonult az osztálytermekből az udvarra. A székely ruhában ballagó diákok egyperces néma csenddel emlékeztek néhai társukra, Györgybíró Gyula Árpádra. Gazdag Ildikó igazgató köszöntőjében a magyarból megbukó Örkény István, a matematikából „gyengélkedő” Albert Einstein és a templom ablakát befocizó II. János Pál pápa példáján át bizonygatta: nem feltétlenül az iskolában dől el, hogy kiből mi lesz utólag. – Nem akarom én ezzel azt mondani, hogy az elmúlt tizenkét esztendő nem volt meghatározó az életetekben: az volt, hiszen az itt megszerzett tudás jó útravaló arra, hogy elkerüljétek az élet vakvágányait, de hogy ezekből az alapokból mit építetek fel, az legnagyobb részt rajtatok múlik – mondta az igazgatóasszony. Az ünnepségen díjazták a kiemelkedő tanulókat, köztük Tála Árpád évfolyamelsőt. „Tégy jól, akikkel tehetsz” A Székely Mikó Kollégiumban négy osztály vett búcsút a tanároktól, az iskolatársaktól. A ballagókat és a jelen lévő pedagógusokat, szülőket, meghívottakat Kotró-Kosztándi László tanár köszöntötte. Útravalóként gróf Mikó Imre évszázadokon átívelő gondolatát osztotta meg a diákokkal: „Tégy jól, akikkel tehetsz, ez emberi kötelesség”. Kondor Ágota igazgató a bizalomról, a felelősségről, az élet szépségeiről, az álmokról, célokról beszélt. Ünnepi beszédében kiemelte: „Azzal a reménnyel és hittel engedünk útra, hogy sikerült benneteket felvérteznünk mindazzal, ami ott kint, az iskola falain kívül véd benneteket, ami képessé tesz arra, hogy boldogok legyetek, hogy hasznosak legyetek magatoknak és másoknak, hogy jó szakemberek, családanyák és -apák, jó emberek legyetek”. Sánta Yvette ballagó diák a felelősségvállalásról, a helyállásról, a próbatételekről szólt. Pénzes Ábel előkészítő osztályos versben búcsúzott azoktól, akik szeptemberben kézen fogva vezették be őt és társait az iskolába. Fejér Ágnes tizenegyedikes diák szerint a mai nappal lezárult egy szakasz a búcsúzó diákok életében, de „ez nem a könyv vége, hanem csak egy fejezet záró mondata”. Az igazgató mesét mondott A Plugor Sándor Művészeti Líceumban három osztály 50 diákja számára szólalt meg az iskolás évek végét jelző csengőszó. Lőfi Gellért igazgató mesét mondott a ballagóknak egy kisgyerekről, akit az édesapja kivitt az erdő szélére, s búcsúzáskor azt mondta neki: okosodj és tanulj, észben, tudatban gyarapodj, s mire megtalálod az erdő túlsó végéhez vezető utat, arra ember lesz belőled. A kicsi félve lépett be a rengetegbe, de találkozott egy töpörödött anyókával, aki segítette az úton, s elváláskor egy tarisznyát adott neki. „Ha gyengül a hited, vess egy pillantást a kőtáblára, és megtalálod azt a törvényt, amelyet követve a helyes úton járhatsz. Ha kevésnek érzed a tudásod, csak pillants rá a papírra, s azonnal kiolvashatod a szükséges ismeretet. Ha találkozol egy elesett, éhező embertársaddal, ott lesz a kenyér, adj neki belőle. Minél többet adsz, annál jobban fog szaporodni” – zárta meséjét az igazgató. Antal Árpád polgármester üzenetét Nagy Zoltán és Magyarósi Imola tolmácsolta magyar és román nyelven, majd a helyi önkormányzati testület nevében 200 lejes pénzjutalmat és oklevelet adtak át Sibianu Andrea évfolyamelsőnek, akit a Kiwanis Klub és az RMPSZ is díjazott. Példamutatásukért, közösségi munkájukért (a diákok szavazatai alapján) Mentor-díjban részesült Gheorghiță Claudiu, Kovács Emese és Székely Kitti Fruzsina. „Emeljétek fel szívünket” Pénteken a Nagy Mózes Elméleti Líceum négy végzős osztályának száznégy, székely ruhába öltözött diákja vett búcsút az alma matertől. A jelenlévőket Beder Imre református lelkipásztor köszöntötte, majd Bejan András igazgató értékelte a végzős osztályok tevékenységét, a diákok derültsége közepette. „Emlékekkel bőven tele a tarisznya, és most már nemcsak az iskola padlására lehet felfedező útra indulni, hanem egy ennél is izgalmasabb világba”, fogalmazott. Bokor Tibor polgármester, az intézmény egykori tanára és igazgatója huszonötödször búcsúztatott el ballagókat az iskola udvaráról, majd Farkas Csaba szaktanfelügyelő tolmácsolta a megyei tanfelügyelőség üzenetét. A tizenegyedikesek verses-dalos összeállítással és ifj. Budai István szónoklatával búcsúztatták a végzősöket, majd a zászlóátadást a ballagó diákok Emeljétek fel szívünket mottójú műsora és Papp Andrea búcsúbeszéde követte. A Nagy Mózes-díjat idén Csomós Attila, Bíró Anita, Dénes Botond, Fórika Zalán és Váncsa Róbert végzősök, Rozsnyai Árpád nyugalmazott kémiatanár és Dénes Imola szülő kapta meg. Az évfolyamelsőnek járó díjat Elekes Emese, az RMPSZ-díjat Sebestyén Rita, míg a Rotary Klub díját Dán Kinga és Ábrahám Zita vehette át. „Legyetek büszkék, hogy itt végeztetek” Szombaton a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ három nappali és két posztlíceumi osztályának 107 diákját csengették ki. A végzősök az utolsó osztályfőnöki óra után a Gaudeamust énekelve vonultak a tanintézmény udvarára. Az egybegyűlteket Gábor Rezső igazgató köszöntötte. „Azt kívánom, hogy amit elterveztetek, megvalósuljon, és az út, amely odáig vezet, legyen izgalmakkal teli” – engedte útjukra növendékeit. Bokor Tibor polgármester arra biztatta a ballagókat, merjenek nagyot álmodni, míg Fejér László Ödön képviselő a „legyetek büszkék, hogy itt végeztetek, és vigyétek tovább az intézmény hírnevét” szavakkal búcsúzott tőlük. A „kicsik” és a végzősök verses-zenés műsorát követően a ballagók nevében Ráduly Richárd mondott búcsúbeszédet, majd a zászlóátadás után a búcsúzó évfolyamok emlékszalagot kötöttek az évfolyambotra. Az évfolyamelsőnek járó díjat, a polgármesteri hivatal különdíját, valamint a Rotary Klub díját Lukács Róbert vehette át. Az RMPSZ-díjat Kalányos Ibolya, míg az EVITA-díjat Baricz Tímea érdemelte ki. Elballagott az igazgató is Szombaton a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum udvarán felsorakozott 89 ballagóhoz előbb Dimény János iskolaigazgató, majd Lázár-Kiss Barna polgármester szólt, mindketten azt kívánva a végzős diákoknak, találják meg számításaikat az életben, és legyenek elég bölcsek ahhoz, hogy a sok kínálkozó életút közül a számukra legmegfelelőbbet tudják kiválasztani. Kiss Imre főtanfelügyelő is köszöntötte a ballagókat, továbbá Dimény János iskolaigazgató, akinek – megköszönve munkásságát – batyut adott át. A baróti középiskolát 25 éven át vezető Ezüst Gyopár-díjas pedagógus ugyanis ősszel nyugdíjba vonul. Botos Erikának, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza igazgatójának és a XI-es Balázsi Andreának a köszöntőbeszédei után a kicsengetettek búcsúműsora, majd a díjátadások következtek. Idén a Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány nagydíját Bíró Réka kapta, Érdemes diák-díjat vehetett át Ágoston Péter, Bíró Réka, Buda Klaudia, Szőcs-Trinfa Klementina Fruzsina és Tatár Ágnes Tekla. A Nebuló-díjon Székely Laura Melinda és Tókos Edina osztozott. Június 3-án, pénteken 11 órakor a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában 148 diák, a Református Kollégiumban 52, a Bod Péter Tanítóképzőben 63 diák ballag. Június 4-én, szombaton 9 órától a Mikes Kelemen Főgimnázium négy végzős osztályának 116 tanulóját csengetik ki. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban június 11-én, szombaton búcsúznak a 114 végzőstől. SzH-összeállítás Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. június 16.Nagy a lemorzsolódás a középiskolákban (Kevesen érettségiznek)Az elmúlt négy év alatt 235 háromszéki középiskolás diák lépett ki menet közben a rendszerből, a lemorzsolódási statisztika nem vonatkozik azokra, akik kilencedik osztály után a kétéves inasiskolában folytatták tanulmányaikat. Az idei végzősök közül tanév végén 123-an megbuktak egy vagy két tantárgyból, négyen ismétlőre maradtak, huszonöt diák nem fejezte be a tizenkettedik osztályt, rajtuk kívül 170-en nem jelentkeztek az érettségire. Utóbbiak többsége a szaklíceumokból, az esti és a csökkentett látogatású tagozatról kerül ki, egy részük nem tartja fontosnak, hogy megszerezze az érettségi oklevelet, nagyobbik hányaduk pedig nincs kellően felkészülve a vizsgákra – közölte Kiss Imre megyei főtanfelügyelő. Szerinte a lemorzsolódás megelőzése érdekében az iskoláknak össze kell fogniuk az önkormányzatokkal, és akik időközben kimaradnak az oktatásból, azoknak ki kell használniuk A második esély elnevezésű program adta lehetőséget, amelybe azokat is befogadják, akik sok évvel ezelőtt hagyták abba tanulmányaikat, a ROSE-projekt pedig a IX–XII. osztályosok iskolában tartását és az érettségire készülést segíti. A hétfőn kezdődött érettségire az idei végzősök közül 1149-en (79,61 százalék) iratkoztak be, korábbi évekből pedig 156-an. Az első próbán, a román szóbelin a vizsgázók már túl vannak, tegnaptól a magyar szóbelit tartják, jövő héten a számítógépes ismereteket ellenőrzik, azt követi az idegen nyelvű szóbeli, július 4-én kezdődnek az írásbeli vizsgák. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
